Visegrád

A Múltunk wikiből

németül Plintenburg, szlovákul Vyšehrad

város Pest megyében a szentendrei kistérségben 
Wikipédia
HUN Visegrád COA.png
1053 körül
I. Endre orosz felesége számára bazilita monostort alapít Visegrádon.
1081
Salamon összeesküvést sző László ellen, aki Salamont elfogatja, és Visegrádon elzáratja.
1544
augusztus A budai pasa elfoglalja Visegrádot, Nógrádot és Hatvant. Lévát Balassa Menyhárt megvédi.
1684
június 13. Visegrádot a szövetséges haderő felszabadítja a török alól.

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Visegrád X

Györffy György

Térítés és az egyházszervezés elindítása

A veszprémi oklevélből megtudjuk, hogy a veszprémi egyházmegye Veszprémvár, Fejérvár, Visegrádvár (a későbbi Pest és Pilis) és Kolonvár (a későbbi Zala) megyéket ölelte fel, amiből nyilvánvaló, hogy ekkor már állt az északnyugati határon a Győri püspökség, amely a Dunától délre Komárom, Győr, Moson, Sopron, Vas és a Marcal melletti Karakó megye területére terjedt ki, de az is világos, hogy északi határán 1009-ben az Esztergomi egyházmegye – Esztergom környékén kívül – a Dunától északra fekvő Pozsony, Komárom, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Gömör várak „határait” ölelte fel a mögöttük fekvő erdőségekkel együtt, a liptói és szepesi medencével bezárólag.

Udvar és udvari szervezet

Géza fejedelemmel ugyanis megszűntek az uralkodónévvel nevezett udvarhelyek, és ettől kezdve gyakran a szláv eredetű udvar szóból képzett Udvar(d), Udvarhely névvel vagy a hely sajátos nevével jelölik azokat a központokat, ahol egy-egy királyi udvarház állott. Ezek az egész országot behálózták, függetlenül a vármegyeszervezettől; egy-egy vármegye területén olykor több is volt található belőlük, például Buda tágabb környékén: Csepel, Óbuda, Visegrád, Dömös, Pest, Cinkota és Taksony.

László egyeduralmának biztosítása

Rudolf ellenkirály váratlan halála után, 1081-ben IV. Henrik helyzete kedvezőbb lett Németországban. Nagy hadsereggel vonult Bajorországba, s a lázadó Lipót osztrák őrgróf tartományát odaadta szövetségesének, Vratiszlav cseh hercegnek. Vratiszlav ugyan 1082. évi győztes csatája után sem tudta birtokba venni Ausztriát, Salamon azonban méltán gondolhatta, hogy ha még egy fél évig kitart Pozsonyban, őt segíti sógora Ausztria birtokába. Az elszalasztott lehetőségeket látva, összeesküvést szőtt László ellen, mire a király elfogatta, és Visegrádon elzáratta. A köztudat a „Salamon tornyának” nevezett lakótoronyban véli börtöne helyét, de tévesen, mert ezt IV. Béla építtette a tatárok ellen. A római erődből átépített XI. századi vár a torony mögötti Sibrik-dombon volt, bizonyára ebben állt a király tartózkodási helyéül kijelölt palota.

Szentté avatások

László tanácsot tartott az országnagyokkal, és 1083. augusztus 15-ére Székesfehérvárra országos gyűlést hívott össze, meghírdetve, hogy gyógyulásban reménykedő nyomorultak is jelenjenek meg. A nagy próbatételt háromnapos böjttel és imával vezették be. Ennek befejeztével el akarták mozdítani a sírra helyezett hatalmas követ, de az meg sem mozdult. Ekkor egy szent életű apáca a szomszédos Bökénysomlóról azt javasolta, hogy engedjék ki Salamont börtönéből. Futár nyargalt Visegrádra, és az exkirály visszanyerte szabadságát. A legenda szerint e jó cselekedet után a követ könnyen el tudták mozdítani.

Könyves Kálmán gazdaságpolitikája és jogalkotása

Ami a királyi hadsereget illeti, Kálmán korában is kitapintható az idegen elem jelenléte a királyi seregben, illetve a testőrségben. Már a középkorban neki tulajdonították a Visegrád, illetve Esztergom székhelyen katonáskodó orosz testőrök letelepítését a közeli Oroszi nevű falvakban; egy-egy ilyen falu két orosz ajtónállót tartozott adni az udvarnak.

Kristó Gyula

Egyházi társadalom

III. Honorius pápa 1221-ben rendelt el vizsgálatot a Visegrád melletti görög monostor ügyében, s úgy rendelkezett, hogy a görögök helyébe latinokat telepítsenek.

Jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés

1349-ben Nagy Lajos Székesfehérvárról Visegrádra vitette fel az a Legenda Sancti Stephani regis című kódexet, amelyben a várak egykori tartozékai, a szóban forgó esetben Karakó váréi, össze voltak írva.

Kézművesség

  • A Kárpát-medencében már a X. századtól kezdve szétvált a kohászat és a kovácsmesterség helye. Vasmegmunkálás nyomait a régészeti kutatások több helyütt, Visegrádon, Bashalmon, Tiszaörvényben igazolták.
  • Archeobotanikai vizsgálatok kendertermesztésre már X–XI. századi leletben (Visegrád–Várkert), lentermesztésre pedig XI–XII. századi anyagban (Fonyód) rámutattak.

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név kővár kolostor templom és
templom körüli temető
falu
Visegrád–Sibrik-domb X X
Visegrád–Várkert X X X

Sinkovics István

Országos pusztulás, helyi ellenállás

A török útjába eső Székesfehérvár, Visegrád, Tata, Esztergom, Komárom azon­ban sikeresen ellenállt. A katonák mellett polgárok, bemenekült parasz­tok, nemesek, szerzetesek harcoltak.

Újabb koronázás Fehérvárott

Ferdinánd csapatai július elején a Morvaországgal szomszédos területeken kezdték támadásukat, és több helységet elfoglaltak. A fősereg, amellyel maga Ferdinánd is Magyarország földjére lépett, a Dunántúlon nyomult előre. A sereg előtt Nádasdy Tamás haladt 300 lovassal. Jelentősebb ellenállás sehol sem mutatkozott. Győr, Komárom, Tata, Esztergom, Visegrád megadta magát, és a várakba idegen őrség vonult.

János király halála

Ferdinánd kísérletei az ország birtokbavételére, katonai és diplomáciai eszközökkel, nem jártak eredménnyel. Fegyveres ereje, Leonhard von Vels vezetésével, nem is kísérelte meg Buda ostromát, megelégedett Pest és Visegrád elfoglalásával.

Az oszmán hatalom új hódításai

Mehmed budai pasa és az esztergomi bég a török várak őrségét összevonva, Visegrádot fogta ostrom alá, mert veszélyeztette összeköttetésüket Buda és Esztergom között. A Duna-parti Alsóvár megadta magát, a Fellegvár azonban Amadé Péterrel az élen állta az ostromot, amíg csak az ivóvíz hiánya lehetetlenné nem tette a további védekezést. Segítség nem jött, végül a Fellegvár is feladta a harcot. A török szabad elvonulást ígért, de szószegő módon lemészárolta a védőket.

Zimányi Vera

A jobbágytelek rendszerétől független árutermelő állattenyésztés

Település Az egy adózó háztartásra
eső gabonatermés (q)
1546 1562
Buják 6,9 30,5
Cegléd 16,8 82,0
Dunaföldvár 20,9 23,2
Kecskemét 5,9 17,1
Nagykőrös 13,8 48,2
Nagymaros 12,0 17,7
Óbuda 13,4 21,4
Ráckeve 0,7 1,0
Tápiószecső 9,4 32,0
Vác 27,9 28,2
Vál 14,4 54,7
Visegrád 7,9 -
Átlag 14,6 31,9

A városhálózat és a városok fejlettségi színvonala

1541-ben egy megrendült, a korábbiakhoz mérten elszegényedett, de az egykorú Magyarországon belül még mindig a legnépesebb városegyüttest képviselő Buda és Pest került török uralom alá. Ugyanez évben jutott török kézre Szeged is. 1543-ban, mint fentebb láttuk, Székesfehérvár, Esztergom és Pécs, 1544-ben Visegrád osztozott e sorsban, Tata, Komárom, Győr, Pápa és Veszprém pedig hamarosan végvárakká lettek.

Az agrárkonjunktúra hatása a mezővárosok fejlődésére

Az iparos-nevet viselők megoszlása a budai szandzsák mezővárosaiban a 16. század derekán
Város Adózó háztartásfők Az iparos-nevet viselők
száma száma százaléka száma százaléka
1546 1562 1546 1562
Buda 388 244 94 24 80 33
Buják 34 68 4 12 11 16
Cegléd 187 185 25 13 15 8
Földvár 127 105 28 22 22 21
Kecskemét 278 399 53 19 71 18
Nagykőrös 101 180 11 11 21 12
Nagymaros 92 217 22 24 46 21
Óbuda 59 40 5 8 4 10
Pest 127 98 35 28 37 38
Ráckeve 548 748 159 29 217 29
Tápiószecső 42 46 10 24 8 17
Vác 208 546 49 24 58 24
Vál 125 75 14 11 18 24
Visegrád 25 0 8 32 - -
Összesen 2342 2651 517 20 608 23

Gondos vizsgálódások azt mutatják, hogy e korszakban az ipari foglalkozást jelölő nevek tényleges ipari tevékenységet jelölnek.

Sinkovics István

A török terület népessége

Néhány stratégiailag fontos hely lakóit tervezetten kicserélték. Így 1570 táján Esztergomban, Visegrádon és Nógrádon csak mohamedán és jórészt katonai szolgálatban álló görögkeleti háztulajdonosok szerepelnek az összeírásokban.

Esztergom megvétele és a gyurgyevói győzelem

  • 1595 júniusának végén mintegy 60&ndsh;80 ezer fős királyi sereg élén Mansfeld generális átkelt a Dunán. Július 1-én körülzárta Esztergomot, és töretni kezdte a vár falait. A törökök a várost feladták, de a Vízivárost és a várat szívósan védték. Az ostromot különösen az átellenben levő Párkány török őrsége zavarta, míg csak Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc csapataikkal át nem keltek a Dunán, és a palánkvárat be nem vették. A szultáni hadsereg Havasalföld ellen készült, és nem tudott Magyarországra jönni. A budai pasa megkísérelte Esztergom felmentését, de Mansfeld nagy csatában megverte, és egész felszerelését zsákmányul ejtette. Nem sokkal később azonban vérhasban meghalt, és a fővezérséget újból Mátyás főherceg vette át. Az ostrom annyira előrehaladt, hogy a török őrség szeptember 3-án megadta magát. Nem sokkal ezután Pálffy Miklós vezetésével visszafoglalták Visegrádot, mire a budai pasa felgyújtotta Vörösvárt, Zsámbékot és néhány kisebb palánkot.
  • Esztergom és Visegrád visszafoglalásával a császári és a magyar seregek behatoltak Buda közvetlen védelmi övezetébe.

Makkai László

A veszedelmes török segítség

Lalla Mehmed nagyvezír 1605 júliusában újból Esztergom megvívására indult, s a visegrádi német zsoldosok már erre a hírre megadták magukat a törököknek.

A Dunántúl etnikai átalakulása

A nagy végvárak, Esztergom, Visegrád, Szigetvár, Kanizsa, Székesfehérvár mellett továbbra sem tűrtek meg magyar külvárost, itt mindenütt rácváros települt, bennük görögkeleti szerbekkel és katolikus bosnyákokkal.

R. Várkonyi Ágnes

A hanyatló török ereje

  • Lotharingiai Károly herceg fővezérletével a szövetséges fősereg, mely a magyar ezredekkel és a sziléziai, valamint lengyel fegyveresekkel együtt mintegy 40 ezer főből állt, s melyet a tüzérségi teendőkre rendkívül alaposan felkészítettek, 1684. május végén igen lassan, napi 8–9 kilométeres sebességgel kezdte meg előrenyomulását. Aznap, amikor megvették Visegrádot (június 13.), Musztafa pasa 15 ezer emberrel és ágyúkkal együtt beérkezett Budára, és a budai pasát a temesvári, egri, boszniai és tatár segédcsapatokkal a szövetségesek ellen küldte.
  • A török ellenállás ereje a Duna és Dráva mentén egyaránt megmutatkozott, olyannyira, hogy visszavették Vácot, majd támadást indítottak Győr és Visegrád megvételére.

Szabad György

A szépirodalom

A pályakezdő Vajda János líráját nagyon is jellemzi az a küzdelem, amelyet a népiességen való túlmutatásért, az új életérzések őszinte kifejezéséért folytatott. Politikai költészetét nemcsak magas fokú átélés jellemzi (Virrasztók, 1855), hanem kivételes szenvedélyesség is telíti (Visegrádon, 1855), ugyanaz, amely politikai röpirataiban a nemzeti önbírálat dobpergésére váltott át, majd kijózanodva a bécsi politika megújulása iránti illúzióiból, sodró erejű kiegyezésellenes támadását hevítette (Luzitán dal I–II, 1867–69).