Voltaire

A Múltunk wikiből

eredeti nevén François-Marie Arouet

Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.
francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus 
Wikipédia
François-Marie Arouet (Voltaire)

Kosáry Domokos

Rokokó. Bővülő világkép.

Az erdélyi Lázár János (1793–1772), latin nemesi költő és guberniumi tanácsos, aki Marburgban Christian Wolff (1679–1754), a német felvilágosodás leghatásosabb képviselőjének tanítványa volt, magasztalta ugyan mestere tudományos eredményeit, de szemléletileg tőle csak a toleranciát vette át, egyébként sértetlenül megőrizte konzervatív protestáns nemesi felfogását. Pedig még Voltaire munkáiból is fordított utóbb, franciáról latinra, a toleranciát dicsérő és a katolikus egyházat bíráló részeket. A cél itt is a protestáns nemesség erősítése volt. Az ifjú Teleki József gróf (1738–1796), a későbbi főispán, 1759–1761 között Svájcot, Franciaországot, Hollandiát bejárva baseli természettudós körökkel, a híres matematikus Bernoulli család tagjaival, sőt magával Rousseau-val is találkozott, de ennek eredményeként, magyar részről elsőként, a nemzetközi felvilágosodásellenes irodalomba kapcsolódott bele egy francia könyvvel (Essai sur le faiblesse des esprits-forts. Leyden, 1760), már akkor támadva Voltaire híveit, midőn idehaza belőlük talán még egy sem akadt.

A protestáns egyházak

A vallási türelem gondolatát magas elméleti szinten, távoli eszményként ekkoriban kezdték megfogalmazni a kibontakozó felvilágosodás fő úttörői Locke-tól Voltaire-ig.

H. Balázs Éva

1765 a mérlegen

A jezsuita iskolák-egyetemek valóban sokat jelentettek a kontinensnek. Ezt leghatékonyabb ellenfelük, maga Voltaire is tanúsította.

A teréziánus korszak bel- és külpolitikája

Az úgynevezett „fennsík” országai alaposan lemaradtak Angliától és Skóciától, s ha agráréletüket tekintjük, Írországtól is. Ez már teljesen nyilvánvaló volt a 18. század elején is: ezért indult hasznos tanulmányútra Montesquieu csakúgy, mint Voltaire.

A francia felvilágosodás középeurópai jelentkezése

Tény: Voltaire, Montesquieu és az enciklopédisták fogadtatását és értelmezését a központ és az egyes tartományok, országok sok esetben ellentétes előjellel végezték.

Voltaire szépirodalmi, történeti, filozófiai művei Bécsben, Magyarországon és a külföldet járt erdélyi körökben hamar elterjedtek. A katolikus janzenisták és különösen a protestáns vallások követői Voltairenek az angoloktól átvett nézeteit a toleranciáról teljességgel adaptálták. De fontos olvasmány volt Voltaire azért is, mert – Venturival szólva – ő a legintelligensebb kutatója annak az útnak, mely a felvilágosodást az abszolutizmussal való megegyezéshez vezeti. Mások is jártak ezen az úton, de páratlan energiáját – például II. Frigyessel folytatott kísérletében – senki utol nem érhette. A porosz királyhoz írt, kettejük szakítását követő nyájas levelezés ellenére az osztrák uralkodó körök számára a látványos-botrányos szakítás nem lehetett közömbös. Egyébként is túl élesnek tűnik az a kép, amely Mária Terézia mélységes Voltaire-ellenességéről a fiával folytatott ingerült levélváltások nyomán kialakult. A felvilágosult „despoták” nagy propagátora korszakalkotó történeti művében, a XIV. Lajos évszázadában szép emléket állított Lotharingiai Ferenc apjának. Tizennégy évig tartózkodott a lotharingiai Cirey-ben, Madame du Chátelet kastélyában, ottani impresszióit örökítette meg, amikor Lipót hercegről így írt: „Tudtára kell adni a késői nemzedékeknek, hogy Európa kis szuverénjei közül az egyik mily sok jót tett népével. Lipót Lotharingiát reménytelen, elpusztult állapotból emelte fel: benépesítette, gazdaggá tette… Alattvalói között jólétet teremtett, a nemesség alatta ismét rangossá vált… Kedvezett az iparnak, a megélénkülő forgalom új gazdagságot teremtett… Hatalmas uralkodóknak adott példát, és sokban hozzájárult ahhoz, hogy fia számára a császári rang elérhetővé vált.”[1] A császár és a királynő köszönetük jeléül aranyórát és szelencét küldött Voltaire-nek, aki a Habsburg–Lotharingiai-ház ifjabb nemzedékére, de különösen a franciás műveltségű államférfiakra tartós hatást gyakorolt. Filozófiai szótárának „tolerancia” címszava, a Calas-pör nyomán írt értelmezése közvetlen alapja a már megindult jogi kodifikálás új hangvételének, s kiváltja Beccariának a monarchia igazságszolgáltatási gyakorlatát is humanizáló művét.

Az itáliai elmélet és gyakorlat

Firenzében kitűnő partnerekkel dolgozott Péter Lipót (a későbbi II. Lipót császár), aki számára az áttörést a milánóiak végezték el. Trónra lépése előtt egy évvel jelent meg Beccaria korszakalkotó műve A bűnről és a büntetésről, ugyanakkor egyesültek az Ököl Akadémiájában az indulatos fiatal arisztokraták és értelmiségiek (Pietro és Alessandro Verri, Paulo Frisi, Alfonso Longo és mások, akik Beccaria nagyságát nem érték el). Elindították az Il Caffé című folyóiratot, harcot hirdettek a klérus, a társadalmi igazságtalanságok ellen (Voltaire, Rousseau, Helvétius szellemében, ki-ki radikalizmusához mérten), nyelvújító mozgalom élére álltak.

Mária Terézia

De a korszaknak nevet adó uralkodónő öregszik, s mély vallásossága sokszor akadályozza a felvilágosult gyakorlat terjedését. Kétségbeesetten tiltakozik a felvilágosodás „cinizmusa” ellen, megtiltja közel negyvenéves fiának, hogy a „velőkig romlott” Voltaire-t meglátogassa.

Zinzendorf Károly

Látott sok templomot, szinte minden kikötőt, látta Európa legmodernebb gyárait, legszebb képtárait, beszélgetett Rousseau-val éppúgy mint Voltaire-rel, és elégedetten állapíthatja meg 1768 őszén Párizsban, hogy Diderot vidámabb és fiatalabb mint annak előtte.

A társuralkodó József császár

Szerette Voltaire-t is, legalábbis az Henriade többszöri olvasása ezt tanúsítja.

A birodalom átcsoportosítása

Egyelőre volt legális örökös: Pfalz-Sulzbachi Károly Teodor választófejedelem. Székhelye, Mannheim kulturális központ hírének örvendett, ő maga egyike azoknak a fejedelmi személyeknek, akik Voltaire-rel leveleztek, s akik szűk kis hazájukban a felvilágosult uralkodó címét érdemelték ki, főként kultúrpolitikájuk révén.

Kosáry Domokos

Modellek, irányzatok

Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Mably, Diderot és az enciklopédisták, Holbach és a többi „filozófus” a francia forradalom előkészítő szakaszán átvezető útnak jelezték különböző változatait, állomásait.

Cenzúra, nyomdák, könyvkiadás

Egyelőre a bizottságon belül is sokban a régi irányvonal folytatódott. A „veszélyes”, felvilágosult irodalomnak, valamint a nem katolikus egyházai munkáknak továbbra is nagymértékben útjába állt, és időnként buzgón eltiltotta Voltaire, Rousseau vagy akár Lessing és Wieland egyes műveit.

Felvilágosodás és irodalom

Visszhangot kapott Voltaire vagy Pope „felvilágosult klasszicizmusa”. De szinte ugyanakkor visszhangot kaptak a 18. század második felében felbukkanó antiklasszicista motívumok is. A felvilágosodás ugyanis nemcsak racionális filozófiát, hanem érzelmi kiteljesedést is késett Az új sensibilité azt jelezte, hogy az ember nemcak kritikusabb lett, de minden vonatkozásban érzékenyebb is, Az olyan „preromantikus” jelenségek, mint Rousseau, Young, az irodalmi szentimentalizmus, a fiktív skót Osszián-dalok, az ősi és népi költészet iránti érdeklődés, Gessner és a német Sturm und Drang, alapjában véve tehát ugyancsak a felvilágosodás velejárói voltak, és a francia klasszicizmustól már elforduló, új irodalmi eszményt keresték. Mint ahogy a maga módján ezt tette az „ősi” görög ideált feleleveníteni próbáló német neoklasszicizmus is. E sokféle kihívásra kellett a felvilágosodás kori magyar irodalomnak is pár év alatt reagálnia.

Ez az irodalom persze maga is többféle színt mutatott. Akadtak például poéták, akik még ekkor is latin verseket írtak, méghozzá a hagyományos vallásos szellemben. Szerdahelyi György Alajos (1740–1808) volt jezsuita, az egyetem esztétikatanára, latin költészettani munkák mellet latin rokokó verseit, vergiliusi eklogáit is kiadta (Silva Parnassi Pannonii. 1788). Egy piarista tanár, Hannulik János Krizosztom (1745–1816), a nevesebb latin költők egyike pedig ily hagyományos formában ünnepelte meg a nemesi „arany szabadság” helyreálltát II. József rendszerének bukásakor (Ode ad libertatem Hungaricam. 1790). Voltak viszont, a másik oldalon, olyan főnemesek, akik magukat a felvilágosodás hívének vallották – bár ezen inkább csak az antiklerikalizmust és libertinizmust értették –, és mondanivalójukat a divatos francia nyelven próbálták formába önteni. Ezek közé tartozott gróf Fekete János (1741–1803) tábornok, aki egyebek közt fiatalon, a bécsi rokokó világ arisztokrata hölgyeihez írt gáláns verseit tette közzé utóbb (Mes rhapsodies. 1781), amelyeket korábban, még kéziratban, időnként megküldött Voltaire-nek is, száz-száz üveg tokaji bor megszépítő kíséretében.

A felvilágosult nemesek és az irodalom

Bessenyei útján haladt a franciás műveltségű Péczeli József (1750–1792) is, az irodalomszervező komáromi református lelkész, Voltaire és Young fordítója, aki egyebek közt Aesopus és La Fontaine nyomán készült verses költői meséivel (1788) örökítette meg nevét.

A „második” szint továbbélése

A költészetben valami hasonlót képviselt Gvadányi József gróf (1725–1801), Nyitra megyei birtokos, volt császári lovasgenerális, aki néhány rokokó kedélyességű versezet és más alkalmi dal után 1790-ben tette közzé verses munkáját, egy kisnemes „falusi nótáriusnak” budai útjáról, a vidéki feudalizmus szemszögéből bírálva a gyanús városi életet és „elidegenedett” urait, akik Voltaire, Rousseau műveit olvassák.

Színművek, színpadok

Az eszterházai kastély színházában 1769-től kezdve májustól októberig rendszerint ugyanaz a színtársulat játszott, mint amely télen a pozsonyi városi színházat bérelte, de olykor megfordult külföldön is. Egymás után hozta színre Voltaire, Gellert, Lessing, 1774-től kezdve pedig Goethe és Shakespeare darabjait. Erdődy János gróf pozsonyi kastélyszínházának társulata 1785–1786-ban 25 operát játszott 139 alkalommal, utóbb pedig a pozsonyi színházban, majd Budán és Pesten folytatta műsorát. Színház működött egyebek közt a pozsonyi és a gödöllői Grassalkovich-kastélyban is. A péceli Ráday-kastélyban pesti német színészek tartottak előadásokat. A német színjátszás ekkor még a magyarnak erősebb versenytársa volt és részben akadálya is. Bizonyos fokig azonban mégis előkészítette kibontakozását a repertoár és a technika közvetítésével, színpad és közönség dolgában egyaránt. Az első magyar nyelvű világi nyilvános színielőadásra, egy németből fordított katonadrámára, 1784-ben a pesti német színtársulat rendezésében a német színházként működő pesti rondellában került sor.

A felvilágosodás magyar nyelvű, világi színműírása Bessenyei György franciás klasszicista, voltaire-i mintájú drámáival indult, abban az évben, amidőn Sonnenfelsék igyekezetéből a bécsi Burgtheaterben végül a német színjátszás váltotta fel a franciát.

Benda Kálmán

A nemesi felvilágosodás reformelképzelései

Az egykor Voltaire-rel levelező Fekete János gróf, tábornok talán a legmesszebb ment, amikor a parasztságot be akarta vonni az alkotmány sáncaiba s országgyűlési képviseletet tervezett számára, az 1789. augusztus 4-i francia emberi jogok deklarációjára hivatkozva: „egyik ember úgy, mint a másik szabadon (értsd: szabadnak) született”.[2]

Udvarbarát demokraták, magyarellenes aulikusok

Voltaire meg éppen idealista volt: írók és filozófusok munkássága nyomán elterjed a fény – írta –, s bátor és bölcs miniszterek, felvilágosodott uralkodók végrehajtják a kívánt forradalmat az egész világon.

A jozefinista tábor egységének széttöredezése

Montesquieu, Voltaire vagy Rousseau művei ekkor már kézről kézre jártak az országban, ahogy a nagy francia enciklopédia vagy Paine híres könyve az emberi jogokról sem ismeretlen körükben.

Verseghy és Koppi

Koppi Károly 1784 óta volt a világtörténelem tanára a pesti egyetemen. Egy váci mészáros gyermeke volt, a piarista rendbe lépett, s itt ismerkedett meg a racionalista filozófiával, amely már doktori értekezésében mély nyomokat hagyott. Rövid pesti tanárkodás után 1773–1774-ben a Voltaire-rajongó Fekete János gróf tábornok fiának nevelője volt Bécsben.

A koronázási hitlevél

A főurak között ott találjuk a II. József által leváltott Forgách Miklós főispánt, a nagy katolikus Illésházy Istvánt, s a Voltaire-rel levelező szenvedélyes szónokot, gróf Fekete tábornokot, a reformer Batthyány Alajost, a II. József alatt magas állami hivatalokat viselt gróf Széchényi Ferencet, a Józseffel szemben álló, franciás műveltségű Sztáray Mihály grófot.

Gergely András

Széchenyi István

Angliai arisztokrata ismerősei, nagyszámú olvasmányai – többek között Voltaire, Rousseau, Schiller, Byron művei – hatására liberális-humanisztikus elveket követett, egyelőre azonban nem eszményeit akarta megvalósítani, hanem a megvalósult eszmények országában, Angliában, sőt Amerikában szeretett volna élni.

Kossuth Lajos

Olvasta Rousseau-t és Voltaire-t, aki „úgy előzte meg a revolutiot, mint villám a dörgést”[3]

Vörös Károly

A nyelvújítás és a művelődés polgáriasodása

1803-ban Újracenzúráló Bizottságot (Rezensierungs Kommission) hívtak életre, mely visszamenőleg, a már korábban megjelent művekből 2500-at eltiltott, köztük Voltaire, Montesquieu és Rousseau munkáit, Goethe, Lessing és Schiller műveit.

Arató Endre

A román nyelv és kultúra előrehaladása

Budai-Deleanut e vígeposszal a modern román irodalom megteremtői között tarthatjuk számon, s műve a polgári nemzeti ideológia elemeire épült. Koncepciójában a francia felvilágosodás legjobb képviselőinek – Voltaire, Montesquieu, Rousseau – gondolatait is megtalálhatjuk, de szoros összefüggésben a sajátosan román nemzeti mozzanatokkal.

Lábjegyzetek

  1. Voltaire, Siecle de Louis XIV. Paris, év nélkül (Flammarion) I. 192.
  2. Marczali Henrik, Az 1790/1-diki országgyűlés. I. Budapest, 1907. 306.
  3. Ugyanott 184.

Irodalom