Wenckheim Béla

A Múltunk wikiből
Pest, 1811. február 16. – Budapest, 1879. július 7.
politikus, miniszterelnök
Wikipédia
Wenckheim Bela
1875. március 2.—október 20.
Wenckheim Béla báró kormánya.

Vörös Károly

A büntetőjogi reform

Ezek közül az anyagi jogot megállapító albizottság munkáját Deák irányította (miután a bizottság ügyes szétbontásával sikerült ide összegyűjtenie a részt vevő összes jelentős ellenzéki szakembert: Bezerédjt, Eötvöst, Klauzált, Pulszkyt, a főrendek közül báró Wenckheim Bélát); a másik az eljárási joggal foglalkozott.

Kolossa Tibor

A kiegyezés fogadtatása és ellenzéke

A váci levél után Eger város képviselő-testülete tüntető bizalmi nyilatkozatot küldött Kossuthnak. A belügyminiszter rendeletet intézett Heves megyéhez, amelyben Kossuthot a „haza elleni hűtlenség bűnével” vádolta, és követelte a megye hatósága alá tartozó egri határozat megsemmisítését.

A pártviszonyok alakulása a kiegyezés után

A liberális arisztokrácia kiemelkedő képviselői (Andrássy Gyula, Wenckheim Béla) jelentős szerepet játszottak a Deák-párt és kormány vezetésében.

A polgári államszervezet kiépítése

A belügyminiszter és államtitkára elutasította az államtörvényszék felállítását, az utóbbi olyan nevetséges indokolással, hogy a törvényszék nem ért a közigazgatási dolgokhoz, ítéleteiért senkinek sem felelős, s ez kizárná a kormány felelősségét.

A pártfúzió

A Deák-pártra való tekintettel átmeneti kormány alakult báró Wenckheim Béla vezetésével. Tisza Kálmán a belügyminiszteri tárcát kapta, ami biztosította számára az 1875. évi választások levezetését. 1875. március 1-én a Deák-párt és a balközép – Ghyczy visszatért középpártjával együtt – hivatalosan egyesült és felvette a Szabadelvű Párt nevet. A választások sima lebonyolítása után 1875 októberében Tisza Kálmán lett a miniszterelnök.

Szász Zoltán

Az új rendszer alapvetése

A teljes cikk.