Wesselényi Miklós

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Wesselényi Miklós, az árvízi hajós

Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.
erdélyi katona, politikus, főúr, a "zsibói bölény"
Wikipédia
Wesselényi Miklós és Cserey Heléna portréja. Korabeli festmények alapján készült metszet
1797.
Wesselényi Miklós átveszi a kolozsvári magyar színtársulat irányítását.

Benda Kálmán

A szervezkedés

Barco tábornagy már korábban azt írta Erdélyből, ahol királyi biztosként működött az országgyűlésen, hogy a jakobinizmus egyre jobban tért hódít. Név szerint Barcsay Ábrahámot, Türy László ítélőmestert és Wesselényi Miklóst vette gyanúba, s úgy tudta, céljuk az, hogy elszakadjanak a Habsburgoktól.

Napóleon és Magyarország

Voltak azonban, akik nem elégedtek meg a „skandalózus” kijelentésekkel, hanem a cselekvés terére léptek. Nem szólunk most azokról, akik Bécsben összeköttetést kerestek Napóleonnal; őket név szerint nem is ismerjük. De megemlítjük Tóth János dunántúli nemest, aki Maret bassanói herceg és Andreossy bécsi francia követ felkérésére vállalta Napóleon kiáltványának és a latin nyelvű röpiratnak Magyarországra csempészését és szétosztását, sőt leveleket is hozott magával, amelyek egyes exponált személyekhez szóltak, s melyekben bizonyos Kállay György felszólítja Wesselényi Miklóst, az ismert erdélyi bárót, hogy tegyen meg mindent Napóleon és csapatai győzelme érdekében. Tóth János útja nem járt szerencsével. Amikor rájött, hogy figyelik, iratait és a leveleket egy kútba dobta, elfogatása után pedig arra hivatkozott, hogy a franciák életveszélyes fenyegetések alatt kényszerítették. Vallomásának már az egykorúak sem adtak hitelt.

Gergely András

Wesselényi Miklós

A reformkori ifjúság majdani bálványa s példaképe nagy múltú erdélyi arisztokratacsalád sarjaként 1796-ban született. Apja, aki zaklatott éltéről, szertelenségeiről, ellenzékiségéről volt Erdély-szerte ismert, kemény nevelésben részesítette, s nagy reményeket fűzött fia közéleti szerepléséhez.

Vörös Károly

A magyar színjátszás pest-budai kezdetei és vidéki évtizedei

Budához képest provinciálisabb, de higgadtabb légkörében 1792-ben főúri pártfogás alatt magyar színtársulat szerveződik. Ezt két év múlva az erdélyi országgyűlés veszi pártfogása alá, tőle pedig 1797-ben az idősebb Wesselényi: az ő kemény keze, erélye és tekintélye azután nem engedi szétesni a társulatot, mely a századfordulón már nemcsak Erdély nagyobb városaiba, hanem a királyság közeli városaiba is átjár vendégszereplésekre, egy része pedig, a báró engedélyével, 1807-ben Debrecenben, Szegeden, majd az év végén Pesten próbál szerencsét.

Irodalom

A „Princeps Juventutis hungaricae” /legelső magyar ifjú/ elnevezést Kazinczy adta, az apához írott 1806. június 13-i levelében: Kazinczy Ferenc levelezése. Szerkesztette Váczy János. (Budapest, 1893) IV. 175.