Wilhelm von Roggendorf

A Múltunk wikiből

németül Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos

Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.
alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa
Wikipédia
Wilhelm von Roggendorf portréja
1541
január vége Eredménytelen béketárgyalások I. Ferdinánd és Izabella királyné követei között.
május 4. I. Ferdinánd hadvezére, Wilhelm Roggendorff Budát kezdi ostromolni.

Sinkovics István

Ferdinánd serege Buda falai alatt

1530. október végén Ferdinánd közel 10 ezer főnyi serege Wilhelm von Roggendorf vezetésével körülzárta Budát, ahol udvarával együtt János is bennrekedt. Mindkét fél erősítés után nézett. Roggendorff a Dunától északra eső, Mehmed bégtől elpusztított területen ősi szokás szerint zászlóval és véres karddal gyűjtetett hadakat János ellen, akiről azt írta, hogy a „haza pestise és minden baj oka”.[1] János viszont Budára hívatta Nádasdy Tamást, akivel a híveit zaklató Török Bálint várát, Szigetvárt ostromoltatta. Nádasdy 300 lovassal az ostromgyűrűn át bejutott Budára, majd néhány nap múlva katonái újabb csoportja követte. A védelmet Gritti vezette, aki török csapatokkal tért vissza a Portáról. Az ostrom két hónapon át tartott, a várfalakat az ellenség ágyúi több helyen súlyosan megrongálták, és vészesen fogyott az élelem. Az ostromlókat járvány tizedelte, és sokat szenvedtek a hideg miatt; így, amikor a felmentő seregek közeledtének hírét vették, felhagytak az ostrommal.

Buda török kézen

1541. május elején az egy évtizeddel korábban kudarcot vallott Wilhelm von Roggendorf vezetésével 20-25 ezer főnyi hadsereg kezdte meg Buda ostromát, és további erősítések voltak útban. A várnak, melyet János király éveken át egy itáliai építész tervei szerint erősített, mintegy 2500 védője lehetett. A védelmet Fráter György vezette, s erélyesen meghiúsította Izabella királyné, majd a városi tanács megadási kísérletét. Buda az ostromzár alól csak akkor szabadult fel, amikor július végén megérkezett a török felmentő sereg előhada Mehmed pasa vezetésével. Roggendorff a Gellérthegy déli oldalán sánctáborba vonult vissza, és három hétig erősítésre várt. Majd a török és magyar csapatok által már elszigetelt császári sereg a szultáni főerők közeledtének hírére augusztus 21-én megkezdte visszavonulását. Miközben a sereg átkelőben volt a pesti oldalra, megsemmisítő török támadás zúdult rá. Mintegy 16 ezer ember elesett, maga Roggendorff is megsebesült, és hamarosan meghalt.

Lábjegyzetek