Windisch-Grätz betörése

A Múltunk wikiből

Irodalom

A főhadszíntéren december közepén megindult harcok történetét osztrák nézőpontról összefoglalja (Johann Nobili), Der Winter-Feldzug 1848–1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz (Wien, 1851), magyar nézőpontról pedig A feldunai hadtest visszavonulásának és az 1849. évi tavaszi hadjáratnak története (Budapest, 1925). A császári fővezér alakját bemutatja Paul Müller, Feldmarschall Fürst Windisch-Grätz. Revolution und Gegenrevolution in Österreich (WienLeipzig, 1934). Görgei nézeteinek és tevékenységének megismeréséhez elsőrendű, de csak rendkívül szigorú kritikával használható forrás saját műve: Görgeí Arthur, Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. I–II. (Budapest, 1911), továbbá öccsének (számos dokumentumszöveget is közlő) védirata: Görgey István, 1848 és 1849-ből. I–III. (Budapest, 1885–1888). Görgei pályafutásának egészét (meglehetősen egyoldalúan) áttekinti Pethő Sándor, Görgey Artur (Hely és év nélkül (Budapest, 1930)) és Kosáry Domokos, Görgey (Budapest, 1939); az ő 1848 végi működését pedig részletesen tárgyalja Steier Lajos, Görgey és Kossuth (Hely és év nélkül (Budapest, 1924)). A Görgei szerepével kapcsolatos vitákba (eltérő szempontú) bepillantást nyújt Kosáry Domokos, A Görgey-kérdés és története (Budapest, 1936), illetve Varga János, A Görgey-kérdéshez (Valóság, 1960). A Görgei és Kossuth között 1848 utolsó heteiben kialakult nézetellentéteket gazdagon dokumentálja a Kossuth Lajos Összes Munkái XIII. Perczel tevékenységét röviden összefoglalja Kolta László, Perczel Mór élete és munkássága (Bonyhád, 1963); arról pedig, hogy ezt a tevékenységet ő maga hogyan értelmezte utóbb, tájékoztat Kosáry Domokos, Perczel Mór feljegyzései (Századok, 1937).


Az önvédelmi harc megindulása
Harcok az ország szélein Tartalomjegyzék
A Dunántúl elvesztése