Wittenberg

A Múltunk wikiből

Lutherstadt Wittenberg, régiesen magyarul Wittenberga

város Németországban Szász-Anhalt tartományban
Wikipédia
Wappen Wittenberg
1555
A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatói saját diákszervezetet hoznak létre.

Péter Katalin

A reformáció történelemszemlélete

A jobb jövőben reménykedő, bizakodó álláspontnak bonyolultabb változata is van. Nehezebben érthető, nyilván ezért nem került a legnépszerűbb szövegekbe; nem egyszerűen elemi bibliai tájékozottsággal is érthető történelmi párhuzamra épít, hanem a világtörténetről alkotott filozofikus színezetű koncepció. Puszta megértéséhez is komoly történeti és teológiai tájékozottság kell, a vele való gondolati azonosulás pedig kifejezetten szellemi teljesítmény. Két tudományos értekezés fejti ki, Ozorai Imréé és Károlyi Gáspáré, valamint néhány, nyomtatásban csak egyszer kiadott históriás ének szól róla. Nagyon valószínű, hogy legfeljebb az értelmiségi köztudatba került bele.

Alapja több szimbolikus értelmű bibliai történet és prófécia. Az egész konstrukció pedig nagyon leegyszerűsítve a következő: az emberiség történetének utolsó szakaszában élünk, a „negyedik birodalom”-ban. Krisztus földi visszajövetele és az „utolsó ítélet” bármelyik pillanatban várható. Ezt a tényt a bűnök eláradása és az Antikrisztus megjelenése bizonyítja. A végítéletet kifejezetten várjuk, mert Jézus az után fogja az „igazak” számára „örök birodalmát” megalapítani.

Ez a „négy birodalom”-koncepcióra építő ideológia éppen olyan komor, mint a zsidó és a magyar sors hasonlóságát hangoztató. Itt ugyan nem a pusztuláson, hanem az „utolsó ítélet” közeledtének tüneteiként tárgyalt bűnökön van a hangsúly, de az eredmény ugyanaz: végtelenül nyomasztó kép a jelen viszonyairól. A jövőbe vetett hit azonban nem kevésbé egyértelmű, mert az utolsó ítélet közelsége egyben a „szabadulás” közeli voltát mutatja.

A pusztulás élményét tudatosan feldolgozó, a jobb jövő reményét a zsidó–magyar párhuzammal, illetve az utolsó ítélet után várt „örök birodalom” ideológiájával kifejező világ- és történelemszemléletet a 16. században protestáns szerzők műveiből lehetett megismerni. A legnépszerűbb gyülekezeti énekek ugyanis tőlük valók, és közéjük tartoztak Károlyi Gáspárék is. Gondolataikra bizonyosan hatással voltak a wittenbergi teológusok apokaliptikus elképzelései, a világ közeli végét váró tanításai. Az egész koncepció azonban eredendően nem protestáns jellegű. Ellenkezőleg: a kereszténység által a középkor óta használt gondolatelemekből épül fel.

Az első hazai reformátorok

Wittenbergbe tőlünk 1522-ben mennek az első tanulók, de már a befogadói időszakban sokan fordulnak meg ott.

A protestantizmus sorsa a három országrészben

Nagyon híresek Gyalui Torda Zsigmond tanár, majd tisztviselő levelei az 1540-es évekből. Ezek szinte lelkendezve jelentik Wittenbergbe, milyen eredményesen lehet a török között a reformációt terjeszteni.

Iskolák

Magyarországon a korszerű iskolarendszer kialakulása két hullámban zajlik le. A kezdetek a humanista egyetemeket felkereső értelmiség második generációjához kapcsolódnak. Ők elsősorban Wittenberget látogatják, illetve, ha megfordulnak másutt is, az itteni egyetemet peregrinációjuk valamelyik állomásán feltétlenül felkeresik.

Wittenbergből tér haza az 1530-as évek második felében Gálszécsi István a Zemplén megyei Gálszécsre. Leonhard Fltöckel 1539-ban Bártfára. Johannes Honterus Brassóban kezd 1541-ben tanítani. Kopácsi István az 1540-es évek első felében a Szatmár megyei Erdődön rektor, 1547-ben aztán Nagybányára, 1549-ben pedig Sárospatakra megy. Szegedi Kis István 1545-ben Gyulán kezdi tanári működését, majd a török hódoltságba, Ceglédre, 1549-ban pedig Temesvárra költözik. Vízaknai Gergely 1545-től rektor Kolozsvárott. Eszéki Imre 1545-ben jön haza a hódoltságba, Tolnára. Gyalui Torda Zsigmond 1550-től működik Eperjesen. Dézsi András 1549-ben érkezik Debrecenbe.

Az ő tevékenységükről vannak adataink, de tudjuk, hogy velük még mások is, sokan jönnek. 1560-ig majdnem 200 magyarországi tanuló fordul meg Wittenbergben. Nem mind szellemi kiválóság ugyan, de páratlanul előnyös helyzetben vannak. A Wittenbergből hazatérők nem lesznek valamennyien tanárok: sokan prédikátornak mennek, esetleg más foglalkozást űznek, vagy a tanítás mellett más értelmiségi tevékenységet is folytatnak. Hatásuk azonban talán éppen emiatt olyan átütő. A reformáció szellemében képzett értelmiség számára elérhető pozíciókat velük azonosan képzett, egy egyetemen művelt, már ott valószínűleg összeszokott társaság foglalja el. A többiek, a csupán itthon képzettek nehezen vonhatják ki magukat hatásuk alól.

A páratlanul előnyös helyzet másik oka abban rejlik, hogy hazatérésük az iskolák elvilágiasodásának időszakára esik. Ez pedig azért fontos, mert Wittenbergből nemcsak a humanista műveltséget, de a reformációt is hozzák magukkal. A katolikus egyház az új tudományosságtól nem zárkózik ugyan el, hiszen a humanizmus olyan hordozói maradtak meg a kebelében, mint maga Erazmus, az új vallást azonban csak a reformált iskolákban lehet tanítani. Mivel a modern műveltség az egész értelmiség arányához képest tömegméretekben ennél a wittenbergi, tehát protestáns csoportnál jelentkezik először, a humanista iskolarendszer kialakulásának első hulláma a reformáció jegyében söpör végig az országon.

A protestánsan humanista iskolarendszer kialakulása és az első wittenbergiek közötti kétségtelen kapcsolat azonban nem jelenti azt is, mintha ők rakták volna le magukat az alapokat. A kezdetekről nagyon kevés megbízható adatot ismerünk, de feltételezhető, hogy az 1530-as évek végétől induló szervezés már meglevő alapokra épül. Bizonyos viszont, hogy a legnagyobb iskolákban folytatott működésével ez a csoport az utóbb alakuló protestáns iskolák példáit, a 20. század közepéig működő egyházi iskolarendszer gerincét alkotta meg.

Makkai László

A jezsuiták és a protestáns ortodoxia

A reformáció lutheri és kálvini irányzatai, valamint a jezsuita katolikus reform eleinte egyaránt a „pogány” neoplatonizmus ellen foglaltak állást, és hivatalos filozófusukká a saját, különböző szempontjaik szerint rehabilitált Arisztotelészt tették. A 17. század közepéig az ő természetfilozófiáját és az államformákat központba állító politikáját tanították, Rómában éppúgy, mint Genfben és Wittenbergben.

Külföldi peregrináció

  • A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták. A német birodalmi és svájci protestáns egyetemeken tanuló magyarországi diákok száma a 17. században meghaladja a 3 ezret.
  • A legkonzervatívabb arisztoteliánizmust, mindenesetre valamelyes atomista korrekcióval, mindvégig Wittenberg képviselte, s a kisebb evangélikus tanintézetek a nagy alma matert igyekeztek ebben is utánozni, egyedül Jéna mutatkozott valamivel nyitottabbnak a korszerű természetfilozófia irányában.

Udvari iskola

Thurzó György maga is verselt, nagyszerű könyvtárat gyűjtött össze, bensőséges kapcsolatokat tartott fenn manierista értelmiségi kortársaival, arisztokratákkal éppen úgy, mint városi polgárokkal. 1610-ben a zsolnai zsinaton, mint egyháza legfőbb embere, létrehozta a három alsó-magyarországi, egy dunántúli és egy felső-magyarországi egyházkerületből álló lutheri egyházszervezetet, három szlovák, egy magyar, egy német püspökkel és két német segédpüspökkel az élén. Fia, Imre úgy vonult be Wittenbergbe, mint egy fejedelem, megkapta a rektori címet, s nem mindennapi tehetségéről retorikai próbálkozásai tanúskodnak.

Filozófiai modernizmus

  • Ugyancsak a hatvanas években kezdődő nagy vallásüldözési hullám idejére esik a hazai evangélikus főiskolákon tanító jelentősebb természetfilozófusok pedagógiai és írói tevékenysége. Azért kell őket így, felekezetileg különválasztva, együtt említenünk, mert mindnyájan Wittenberg neveltjei voltak. A 17. század első felében a wittenbergi egyetemen Sennert és utódja, Sperling professzorok az arisztotelianizmus és az atomizmus egy sajátos keveredését mutató természetfilozófiát alakítottak ki. Élesen szembefordulva Kopernikusszal, és megtartva az arisztotelészi világkép és mozgástan alapelemeit, az utóbbiakat ötvözték a reneszánsz atomelméletnek egy olyan változatával, amelyben az atomok mozgását a „világlélek” bennük rejlő részecskéje hozza létre. Ez a természetfilozófia nem tartalmazta olyan mértékben a természetátalakító tudomány csíráit, mint a kartezianizmus. Egyetlen érdeme, hogy az atomelmélet bevezetésével hozzájárult az arisztotelianizmus egyeduralmának fellazításához.
  • A magyarországi evangélikus tudományművelők sorában kivétel az útikönyve kapcsán már említett, Odera-Frankfurtban és Gdańskban tanult késmárki rektor, Frölich Dávid, aki naptárkészítő tevékenységét komoly csillagászati tanulmányokkal alapozta meg. Apáczai és Pósaházi előtt, már 1632-ben helyeselte Kopernikusznak, ha nem is heliocentrikus világképét, de legalább a Föld forgásáról szóló tanítását. Wittenberg szelleme azonban őt sem hagyhatta érintetlenül, s természetfilozófiájában éppen olyan központi szerepet játszik a panteisztikus „világlélek”, mint a kor minden evangélikus gondolkodójánál.

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

A század közepétől kezdve a német egyetemek közül Wittenberg, Halle, Lipcse látott egyre több magyar diákot, de emelkedett a száma az angliai, svájci egyetemeket és főleg az Egyesült Németalföld Köztársaság híres akadémiáit látogató magyar diákoknak is.

Életmód, testkultúra, egészségügy

Jóformán minden nagyobb városban volt már orvos. Képzettségük európai színvonalú. Auner István, Medgyes orvosa, Lipcsében és Wittenbergben, Francisci Pál brassói orvos Altdorfban, Köpeczi János, Apafi fejedelem orvosa, Franekerben és Leydenben végzett. Orvosi ellátás szempontjából kiemelkedő helyen állt Eperjes, ahol 1687-ig Weber János mint laboratóriummal rendelkező császári királyi patikus tevékenykedett, Khein Ferdinánd és Friedel János eperjesi orvosok pedig Wittenbergben szerezték meg képzettségüket. Az orvosok egy része a visszafoglaló háború tábori kórházaival került az országba, miként a nürnbergi származású, Altdorfban végzett Lang Jakab, aki Besztercebánya, majd Selmecbánya fizikusa (hatósági orvosa) lett. Az orvosok rendi testületek vagy egyházi szervezetek keretei között tevékenykedtek. Huszti István Debrecen orvosa, az ugyancsak holland egyetemeken végzett Schwab Krisztián Joachim Szepes vármegye és Lőcse város „fizikusa” volt.

A kor legerősebben szervezett társadalmi közösségeiben – az újkeresztény udvarokban – az orvosok tekintélyére jellemző, hogy a vagyonközösségben élő csoporton belül a különböző munkát ellátó tagok között ők kapták a legmagasabb javadalmat.

Az orvostudomány átalakulóban van: már kezdik elvetni a hagyományos gyógyeljárásokat, de az élettani és kórélettani tudás az anatómia, a vérkeringés és sok más ismerete ellenére még elégtelen. Orvosok számos esetben tanítanak, és mint papok egyházi teendőket látnak el. A török kiűzésének évtizedeiben erősen rányomja bélyegét a közegészségügyi viszonyokra, hogy Magyarországon és Erdélyben az orvoslást ellátó három csoport között már jól megfigyelhető konkurenciaharc dúl. Ennek sötét fejezetei a boszorkányperek. Alvégi bába a felvégi bábát, borbély a gyógyítóasszonyt, többnyire falusi nőt, de nemes- és szép számmal polgárasszonyt is egyaránt illet szörnyű vádakkal. Mégis, európai viszonylatban inkább kevés számú a boszorkányper. Feltűnően sok esetben pénzbírságra ítélik a boszorkánysággal vádolt gyógyítót. A racionális gyógyítás és a tömegméretű, tömeggyógyításra alkalmas orvosellátás megszervezését kísérik mindenütt a boszorkányperek: megszüntetésüket a tudás egész arzenálja kell hogy megelőzze, központi állami gondoskodás és a tömegmentalitás változása. Tudományos közhely: a boszorkánypereknek a haladó orvostudomány, a központilag megszervezett közegészségellátás vet mindenütt véget. Mindazonáltal Erdélyben és a királyságban is vannak már korai előzményei a közgyógyításbeli konkurenciaharc és a babonaság kiküszöbölésének. Az első ismert, boszorkánypert betiltó rendelkezés csaknem fél évszázaddal előzve meg Mária Terézia orvosának, van Swietennek korszakalkotó javaslatát, erdélyi orvost dicsér: Andreas Teutsch, az Utrechtben és Wittenbergben tanult szász kormányzótanácsi tag Királyföldön mindennemű boszorkánypert betiltott.

Kosáry Domokos

Külföldi tanulmányok

De nagy volt Jena, a konzervatívabb Wittenberg, a frissen alakult Göttingen és egy sor más német egyetem jelentősége is.

Irodalom

A wittenbergi egyetem magyar hallgatói: Révész Imre, Magyar Történelmi Tár VI.

Kiadvány

Az osztrák jakobinus mozgalom történetéről mai napig sem rendelkezünk teljes forráskíadvánnyal vagy monografikus feldolgozással. Leo Stern összefoglalása (Zum Prozess gegen die österreichische „Jakobiner-Verschwörung”. In: M. Robespierre) a mozgalomra csupán néhány általános utalást tartalmaz, ahogy a hallei egyetemen tartott előadása is általánosságok közt marad: Die „Jakobiner-Verschwörung” in Österreich 1794 (Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin-Luther-Universität. HalleWittenberg, 1961. 5).