Wrocław

A Múltunk wikiből

lengyelül Wroclaw, magyarul régen Boroszló, németül Breslau, csehül Vratislav, latinul Wratislavia

Szilézia történelmi fővárosa, lakosságát tekintve a negyedik legnagyobb és az egyik legrégibb lengyel város
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1742. június 11.
Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai a sziléziai Boroszlóban békét kötnek; Mária Terézia lemond Szilézia nagy részéről.

Györffy György

Külpolitika. Horvátország megszállása.

Az elégedetlenek élére Ulászló törvénytelen fia, Zbigniew állt, akit egy szászországi kolostorba dugtak, s aki onnan megszökve cseh segítséggel elfoglalta Boroszlót (Wroclaw) és Sziléziát.

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

A tatár sereg északi szárnya Orda és Bajdar vezetésével számos lengyelországi város, Lublin, Sandomierz, Sieradz, Krakkó, Wroclaw elfoglalása és a Henrik sziléziai herceggel 1241. április 9-én megvívott legnicai csata után dél felé, Mor­vaország irá­nyába fordult.

Zimányi Vera

Magyarországi bányatermékek az európai piacon

A szállítás másik iránya Zsolnán keresztül Teschenbe, Borosz­lóba, Lipcsébe, innen a Fuggerek hohenkircheni réz­ol­vasztójába vezetett; az itt feldolgozott rézzel látták el Majna-Frankfurtot, Kölnt, Nürnberget. Boroszlóból azonban tovább, észak felé is vitték: az Odera-Stettin, illetve még gyak­rabban a PoznanTorunGdansk vonalon, s onnan Antwerpenbe, mely az 1570-es évekig a magyarországi réz leg­nagyobb nemzetközi piaca volt. Itt a réz egyik legfőbb vásár­lója a portugál király volt, aki gyarmataira évi 5-6 ezer mázsát szállított. A réz észak felé nemcsak Boroszlón, hanem Krakkón keresztül is eljutott Gdanskba.

A külkereskedelmi forgalom föllendülése

A 15. század közepén még a nyugat-, illetve nyugat-közép-euró­pai posztófajták tették ki a behozatal nagyobb részét, 1542-re arányuk erősen visszaesett, és részben a felső-rajnai és délnémet, elsősorban nürnbergi áruk törtek előre, de még ennél is jelentősebb volt az olcsó tömegfogyasztásra szánt cseh-morvaországi és sziléziai, elsősorban boroszlói áruk mennyi­ségének a növekedése.

Péter Katalin

Az élet minősége megváltozik

Dudith András, aki ekkor már Boroszlóban él, 1579-ben Bázelban ad ki egy könyvet latinul „Az üstökösök jelentéséről”.

R. Várkonyi Ágnes

Földrajzi adottságok, gazdasági értékek

1680 táján – osztrák és szlovák kutatók eredményei szerint – a besztercebányai és a szomolnoki réz különböző mennyiségekben ugyan, de a világ minden tájára eljutott a bécsi, boroszlói és regensburgi nagy lerakatokból.

Bányavállalatok és uradalmak üzemei

  • Az 1677-ben kipattant nagy ezüstsikkasztási ügyben a selmeci tisztviselők egész sorát találták vétkesnek. Binz János Frigyes selmeci kereskedő közvetítésével éveken át juttattak ki és adtak el ezüstöt Sziléziába, főleg Boroszlóba.
  • 1680–1681-ben már nagyobb körültekintéssel próbálkozik a kormányzat: Bécsben kincstári rézkereskedelmi adminisztrációt állítanak fel, és Lipót császár híres rézkereskeskedelmi utasítása megszabja a Bécs, Regensburg, Boroszló, Trieszt központokban létesített rézlerakodó-helyek működését.

Polgárok régi és új küzdőtereken

Kolozsvár kimagasló polgárszemélyisége a világlátott, Bécsben, Velencében, Boroszlóban gyakran megforduló kereskedő, Bethlen Gábor egykori faktora, Váradi Miklós, amikor 1659-ben örökre lehunyta szemét, 500 forintot hagyott a kolozsvári református egyházközségre, hozzá hasonló polgárvállalkozót azonban nem nevel fel a város.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták.

R. Várkonyi Ágnes

Polgárság és értelmiség

A városi polgárságot Rákóczi tömören így jellemezte: „Az ország negyedik rendje, azaz a királyi városok is, hasonló tanúbizonyságai voltak az ausztriai uralomnak. Szegénységük, a polgárok kis száma, az iparban való járatlanság és a kézművesség hiánya megmutatta, hogy az ország árvaságra jutott, és hogy az árvák javait mostohaszülők élik fel. A polgárok hűsége és szeretete elégséges volt, de szegénységük csak szerény segítséget jelentett nekem. Minthogy ők maguk is csak a boroszlói és danckai kereskedők ügynökei voltak, csak szolgálattal tudták magukat fenntartani.„[1]

Művelődés és országegység

Nyilvánvaló, hogy nagy volt a különbség a rendszeresen Bécset, Krakkót, Boroszlót, Velencét, Konstantinápolyt megjárt kereskedő-patríciusok és a műhelyfalak között élő szegényebb kézművesek kulturális színvonala között.

Művészetek

Bercsényi még 1708 nyarán is hozatott Boroszlóból és Krakkóból hangszereket: trombitákat, hegedűket, továbbá cimbalomra és hegedűre való húrt.

Heckenast Gusztáv

Az ipar fejlődése a Habsburg-monarchiában

Az 1720-as években új vászon-, posztó- és bőrgyártó manufaktúrák keletkeztek (Neustadt, Brieg, Glatz, Breslau), a posztóipar termelése 1720 és 1735 között 59 ezer végről 95 700 végre, tehát jó másfélszeresére nőtt, s a tartomány egy évi exportjának értéke az 1730-as évek elején elérte a 8 millió tallért.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

II. Frigyes segítségével alapítják meg 1741-ben Boroszlóban a „Három csontvázhoz” címzett páholyt azzal a célkitűzéssel – s ennek politikai vonatkozásait nem szabad szem elől téveszteni –, hogy innen terjesszék ki Ausztriára is a szabadkőművességet. Valóban, 1743-ból fennmaradt az innen alapított első bécsi páholy taglistája, amelyben az osztrák, morva mágnások mellett magyar arisztokraták is szerepelnek.

Benda Kálmán

Udvarbarát demokraták, magyarellenes aulikusok

Hoffmann Csehországban született, Boroszlóban végezte az egyetemet, majd 1782-ben Bécsbe költözött és újságíróként tevékenykedett.

Mérei Gyula

A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő tartományainak gazdasági fejlődése és Magyarország

A magyarországi külső áruforgalom szempontjából vásárai révén oly jelentős német-sziléziai város, Boroszló lakossága 1800-ban 64 500 volt, 1850-ben 111 200 és 114 000 között mozgott.

Lábjegyzet

  1. AR: III. I. 328–329

Irodalom

A városok népességére és ezen belül Boroszlóra: Wl. Woytinsky, Die Welt in Zahlen (Berlin, év nélkül, az 1850. évi két szám közül a második az 1840 és 1860 között elért növekedésből kikövetkeztetett becslés)

Kiadványok