Zólyom

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 13., 09:08-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium

város Szlovákiában
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1703. november 15.
Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor Zólyomnál győzelmet arat a császári sereg felett; Schlick feladja a bányavárosokat és Pozsonyba vonul vissza.
1871. június 18.
A SalgótarjánLosoncZólyom vasútvonal megnyitása.
1872. augusztus 22.
Megnyitják az államvasutak ZólyomRuttka vonalát.

Györffy György

Központosító belpolitika

Uralma kiterjesztésével azonban újabb és újabb udvarhelyeket szerzett magának. Ilyen a Szabolcs utódaitól elkobzott Székesfehérvár, amelyet szállásváltó útján bizonyára évente kétszer is felkeresett, és ilyen lehetett hegyvidéki nyaralóhelye, a Hont megyei Devicse. Ez a Géza nevét őrző udvarhely a XIII. században is a zólyomi királyi nyaraló uradalom egyik központja volt, és különös jelentőségét az adta meg, hogy a legkorábbi magyarországi ezüstásó hely, a „Bányának” nevezett Selmecbánya közelében feküdt.

Kristó Gyula

Mezőgazdasági termelés

Észak-Magyarországon Bars megyében, az 1075. évi garamszentbenedeki oklevél szerint, az apátság birtokai egy kivétellel a GaramszentbenedekKistapolcsány vonaltól délre feküdtek. E vonaltól északra lakatlan erdők terültek el, az apátság egyetlen ottani birtokán halászok és vadászok éltek. A Garam mentén felfelé, Zólyom irányában egyelőre a folyóvölgyben előrenyomuló telepesek a földműves kultúrát is magukkal vihették.

Kereskedelem

Az 1135. évi bozóki oklevél a Korpona folyó melletti, Zólyomba vezető nagyutat említi, ez bizonnyal ispánsági központokat összekötő hadút volt eredetileg, de Bozók határában másik, kisebb jelentőségű útról is olvashatunk.

IV. Béla újabb birtokvisszavételei

A zólyomi procurator, aki­nek fennhatósága a későbbi Zólyom, Liptó, Turóc és Árva megyékre terjedt ki, 1229-ben bukkan fel, a beregi procurator pedig 1232-ben. E terü­leteken a vármegyei fejlődés elindítása fűződhet Béla nevé­hez, bár a folyamat las­san haladt. Nagy-Zólyomban még a XIII. század második felében is csak csírái mutat­koztak a vármegyei fejlődésnek. Mindenesetre az erdőispánság egy része, Liptó élén már 1249-ben külön megyésispán állt.

Magyarország a tatár támadás útjában

Béla király 1237. július 5-én Zólyomból, ahol nyilván vadászaton vett részt, levelet írt a pápához, amelyben II. Frigyes érdekei mel­lett állt ki, a lombardok gonoszságáról szólt, s óva intette a pápát, hogy a fejedelmek világi hatalmába és joga­iba avat­koz­zék. IV. Bélának a császár melletti elvi kiállása részint azzal lehet kapcsolatos, hogy bel­po­li­ti­ká­já­ban ekkor még a pápai figyel­mez­tetés ellenére is folytatta az egyház kezén levő adománybirtokok vissza­vé­telét, részint pedig abban lelheti magyarázatát, hogy a császár fellépése az osztrák herceg ellen elcsen­de­sí­tette az 1230-as évek első felében rendszeressé vált magyar–osztrák határ­villongásokat.

Sinkovics István

Habsburg Ferdinánd megválasztása

A tanácsosok újbóli tárgyalásokat javasoltak Bornemiszával, és egyben azt is, hogy a mellé küldje­nek 1200 főből álló őrséget, mely személyi védelmét szolgálná, és biztosít­hatná számára a férje vagyonából őt illető hitbért, amely a Garam menti bányavárosok, a bányák, Huszt vára, a máramarosi sóbányák, Zólyom, Óvár, Munkács, Diósgyőr és más várbirtokok jövedelméből tevődött össze.

A védelem költségei

Az ágyúk egy részét magyarországi műhelyekben: Kassán, Zólyomban, Besztercebányán öntötték. Többnyire rézből voltak, külön feltüntették, ha vasból készültek.

Makkai László

A barokk főúr

A Zólyomból, majd Lakompakról 1623-ban Kismartonba költözött Esterházy-udvar az országgyűlések közötti időszakokban a királyi Magyarország politikai központja volt.

Zimányi Vera

A külföldi iparcikkek beáramlása

Az 1656. évi vámtarifa pedig a rengeteg külföldi posztófajta mellett megemlíti a Pozsonyban, Sopronban, Modorban, Szakolcán, Szencen és Zólyomban készült posztót, és a görlitzivel, jihlavaival azonos, 50 dénáros vámtarifát szab rájuk végenként.

Benczédi László

Az 1678. évi hadjárat

Október folyamán sorra elesett Zólyom, Beszterce-, Breznó-, Selmec- és Körmöcbánya, majd egyenként behódoltak Korpona, Kékkő, Divény, Gács és más várak őrségei is. Ezzel mintegy hat hét leforgása alatt a kurucok ellenőrzése alatt álló terület elérte addigi legnagyobb kiterjedését.

R. Várkonyi Ágnes

Örökös jobbágyok és szabadmenetelűek

A sót Máramarostól Tiszaújlakig tutajon, onnan Zólyomig szekereken ugyancsak jobbágyok szállították; a vármegyék határtól határig voltak kötelesek megszervezni a szekerezést és az átrakodást.

A hegyaljai felkeléstől a karlócai békéig

Hegyalja népe nemcsak Selmecen napszámoskodott, szállított kenyeret Váradra, sót Újhelyre, Zólyomba, hanem borral szekerezett Lengyelországba, gabonával Erdélybe, Máramarosba, onnan sóval az Alföldre.

Országos támadás, társadalmi érdekegység

Léva elvesztésének hírére Rákóczi hadvezetősége azonnal megkezdte a védelmi előkészületeket, de az irányítás lassú volt, s a mintegy 15–20 ezer főnyi kuruc sereg első lovasezredei november 15-én értek Zólyom alá. A csatát Bercsényi nyerte meg. A császári sereg visszavonulásra kényszerült: Forgách Simon, kijátszva a kurucokat, nagy emberáldozatok árán kivonult a zólyomi várból, Schlick december közepére Pozsonyba húzódott vissza. A kurucok újra elfoglalták Lévát és a bányavárosokat, megnyitotta előttük kapuit Galgóc, Nagyszombat és Zólyom vára, Czelder Orbán ezereskapitány ostrom alá fogta Bajmócot.

A császári ellentámadás összeomlott, Rákóczi csapatai 1703 végére elérték az ország nyugati határszélét. Schlick rendkívül súlyosnak ítélte a helyzetet: Pozsony elfoglalása napok kérdése, és félő, hogy Bécs ostromgyűrűbe kerül.

Északnyugat-Magyarország felszabadításával Rákóczi tábora nem csupán gazdag országrész birtokához és nagy hadizsákmányhoz jutott, a császári ellentámadás meghiúsításával nemcsak nagy erkölcsi sikert ért el, hanem utat vágot az állami önállóságért vívott háború társadalmi kibontakozásának eddig el nem ért forrásaihoz. Most áll majd Rákóczi zászlai alá a nyugati vármegyék népe, a Vág-völgyi községek magyar és szlovák lakossága. Csatlakoznak Rákóczihoz a Fehér-Kárpátok vidékének kis mezővárosai, és csoportosan mennek át hozzá katonák és tisztek a császári ezredekből. Zólyom várának kapitulációja után Bottyán János is „parolát adott”, és sebei gyógyításának ürügyén Esztergomba vonult vissza, hogy majd megnyissa a várat a kurucok előtt.

Mérei Gyula

A pénzpiac és a hitelviszonyok

Az 1819-ben Bécsben alakult Első Osztrák Takarékpénztár 1827-ben és 1828-ban Pozsonyban, Nagyszombaton, Érsekújvárott, Zólyomban, Győrött, Szegeden, Varasdon és Eszéken kereskedőket bízott meg takarékbetétek gyűjtésével, illetve kölcsönök közvetítésével. Az osztrák vállalat tevékenysége azonban csak rövid ideig tartott.

Arató Endre

A politikai kapcsolatok

1847–1848-ban Štúr mint Zólyom város követe részt vett az országgyűlés tárgyalásain.

Katus László

A szállítás forradalma

Az állam 1867-ben átvette a csődbe jutott északi vasutat, üzembe helyezte annak már elkészült PestHatvanSalgótarján vonalát, majd tovább építette Losoncon és Zólyomon át Ruttkáig.

Spira György

A nemzetiségi igények első megfogalmazásai

És hasonló volt a helyzet a Felvidék szlovák lakosságú falvaiban és városaiban is: szlovák lelkészek templomi beszédekben, szlovák költők versekben ünnepelték a jobbágyfelszabadítást és Kossuthot, a szlovák nemzeti mozgalom liberális szárnyának vezéralakja, Ľudovít Štúr pedig (aki Zólyom városának egyik követeként maga is részt vett a pozsonyi országgyűlésen) arra is indíttatva érezte magát, hogy lapja, a Slovenskje Národňje Novini március 31-i számában kijelentse: „Szegény népünk … végre az ország polgára és ember lesz!”[1]

Katus László

Az urbanizáció meggyorsulása

Iparosodásunk korai szakaszában elsősorban a bányászati és vasipari központok (Resica, Anina, Salgótarján, Diósgyőr, Zólyom) növekedése volt gyors ütemű.

Magyarország népeinek települési viszonyai

A szlováklakta Felvidéken a nyelvhatártól északra volt néhány magyar szórványfalu, illetve több községből álló nyelvsziget: főleg a Kisalföld északi peremén, a Nyitra és a Zsitva folyók völgyében, valamint keleten a Sajó és a Hernád folyók között. A városok lakosságának ezen a vidéken csak 15–16%-a magyar. A később elmagyarosodó városok (Kassa, Nyitra, Zólyom) 1880-ban még német és szlovák többségűek. A szlovák nyelvterületen jelentős, 10%-nál erősebb német kisebbség élt, főleg a Szepességben, a középkori eredetű bányavárosokban és Pozsony környékén. A szlovák nyelvterület magvát képező hét megyében (Árva, Liptó, Sáros, Szepes, Trencsén, Turóc, Zólyom) 1880-ban alig 16 ezer magyart írtak össze (1,9%), de 1880 és 1890 között több mint 50%-kal nőtt a magyarok száma, főleg az iparosodással kapcsolatos munkástelepítések, valamint a zsidó polgárság magyarosodása következtében.

Hanák Péter

Népességnövekedés, vándorlás, városiasodás

Az urbanizáció eredményességét tekintve a főváros és környéke után azok a szabad királyi városok következtek, amelyek forgalmi és közigazgatási központ szerepüket össze tudták kapcsolni a modern iparosodással. Sorrendben: Fiume, Miskolc, Nagyvárad, Győr, Kolozsvár, Pécs, Kassa, Temesvár. Mellettük szembetűnő volt néhány korábbi kisváros – Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa, Szolnok – forgalmi-közigazgatási központtá válása, és az új iparvidékek – Salgótarján, Ózd, Diósgyőr, Resica, Petrozsény, Vajdahunyad, Zólyom, Zsolna – kiemelkedése.

Siklós András

Szlovákia

November 11-én Károlyi és a Linder helyére lépő új hadügyminiszter, Bartha Albert aláírásával kiáltvány jelent meg, mely bejelentette, hogy a kormány „az ország határait minden, a nemzetközi jogba ütköző támadás ellen fegyveres erővel megvédi”.[2]

A proklamáció megjelenése után a hadügyminisztérium Budapestről, Nagykanizsáról, Zólyomból, Kassáról több gyalogos és géppuskás századot, karhatalmi különítményt, továbbá tüzérséget és páncélvonatot irányított a megszállt területekre.

Hajdu Tibor

Ellenforradalmi tevékenység a győzelmes hadsereg hátában

Mikor június 7-én a Budapesti Munkástanács ünnepi ülésre jött össze, a Vörös Hadsereg már elfoglalta Selmecbányát és Zólyomot is.

A Clemenceau-jegyzék. Az északi hadjárat mérlege.

Közép-Szlovákiában a front nagyobb változás nélkül hullámzott, a nyugati szárnyon viszont a kezdeményezés az ellenség kezében maradt. Mittelhauser elfoglalta Selmecbányát, majd Zólyomot, behorpasztva és megrövidítve a tervezett magyar támadás kiinduló ívét. Léva visszafoglalását azonban a Vörös Hadsereg nyugati szárnya a túlerővel vívott szívós küzdelemben megakadályozta.

Lábjegyzet

  1. (Ľudovít Štúr), Nový vek. Közli: Daniel Rapant, Slovenské povstanie roku 1848–49 (továbbiakban: Rapant). 1/2. Turčiansky Svätý Martin, 1937. 57.
  2. Fegyverrel a csehek ellen. Pesti Hírlap, 1918. november 12.