Zimmermann Zsigmond

A Múltunk wikiből
Stibli Anikó: Az eperjesi Zimmermann könyvtár 1687-ben esztergomi iskoláskönyvben

Benczédi László

Anyagi és politikai erőforrások

Thököly fejedelmi államának anyagi erőforrásait számba véve, a kereskedelemből (azaz harmincadvámból), bányajövedelmekből és dézsmabérletekből származó kamarai bevételeken, a fiskális birtokok hozadékán, továbbá Thököly magánföldesúri jövedelmén kívül még egy fontos tényezőről kell említést tennünk, s ez a felső-magyarországi szabad királyi városok német nemzetiségű és evangélikus vallású kereskedőpolgárságától származó anyagi támogatás volt, melynek fontosságára, jelentőségére számos közvetett és közvetlen bizonyítékkal rendelkezünk. Így, ha a korabeli forrásokban olyan megjegyzésekkel találkozunk, hogy ezek a kereskedők (akik között a legvagyonosabbak az eperjesi Zimmermann Zsigmond, Fleischhacker György, Weber Dániel és mások voltak) a Keczerekkel, Szirmayakkal és más birtokos nemesi családokkal együtt pénzkölcsöneikkel „etiam Acheronta moverent”, azaz a poklokat is meg- mozgatnak Thököly küzdelmének támogatására,[1] úgy ebben bizonyára döntő szerepe volt annak a konkurrenciaharcnak, amely ezt a réteget a Habsburg-érdekeltségben álló felső-magyarországi katolikus olasz kereskedőkkel szembeállította, s amely harcban ez a csoport a maga részéről ugyancsak kezdettől fogva számíthatott a thökölyánus fejedelmi hatalom támogatására.

R. Várkonyi Ágnes

Polgárok régi és új küzdőtereken

A társadalmi nyugtalanságoknak e fél évszázadában azok a polgárok, akik majd az országos politikai és művelődési mozgalmakba kapcsolódnak, miként Weber János, Madarász György, Zimmermann Zsigmond, Rauscher Gáspár és mások, mint tehetős kereskedők és vállalkozók a városi küzdelmekben kezdik megtanulni az új országos politikát.

Az 1687–1688. évi országgyűlés

Az Eperjes főterén felácsolt vérpadon kivégzett három szolgán kívül a perbe fogottak valamennyien nagyon gazdag emberek voltak, vállalkozó köznemesek, nagykereskedők, vagy olyanok, akik tisztségük révén sokat tudtak Caraffa magánügyleteiről. 1687. március 3. és május 14. között összesen 24 ártatlan ember feje hullott le, közöttük Zimmermann Zsigmond nagykereskedőé, Raucher Gáspáré, Fleischhacker Györgyé, Keczer Andrásé és fiáé, Gáboré, Bezzegh Györgyé, Medveczky Sámuelé, Radvánszky Györgyé és Weber János patikus, eperjesi bíró fiaié, Frigyesé és Dánielé.

Polgárság és értelmiség

Rákóczi tudatában volt a polgárság, a kézművesek fontosságának. Felső-Magyarország leggazdagabb polgárának, az eperjesi Zimmermann Zsigmondnak 1687-ben széthordott árukészletéért megpróbálta kárpótolni a családot.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Az egyik legszámottevőbb, több mint 400 kötetes polgári könyvtár a Caraffa vérpadján elvérzett tehetős eperjesi polgár, Zimmermann Zsigmond műveltségét dicséri.

Művelődéspolitika Rákóczi államában

A központi hatalom pártját alkotó csoport tagjai – Roth, Zimmermann, Hellenbach – fiaikat a hallei egyetemre küldték.

Lábjegyzet

  1. Név nélküli levél Kende Gábor ? Esterházy Pálhoz, 1682. október 22. Országos Levéltár P 125 Esterházy Pál nádor iratai 688/9645.

Irodalom

Thallóczy Lajos, Egy eperjesi kereskedő a XVII. században, Zimmermann Zsigmond egykorú számadáskönyve, 1670–1686. (Századok 1881)