Zirc

A Múltunk wikiből
város Veszprém megyében, a zirci kistérség központja, „a Bakony fővárosa"
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Zirc címere
1060
ősz: Béla herceg három lengyel dandárral a Tisza-vidékre nyomul. I. Endre családját Ausztriába küldi, és német segédcsapatokat kér. A Tiszán átkelő német sereget Béla bekeríti. A menekülő I. Endre a mosoni kapunál szerencsétlenül jár, s fogságba esve rövidesen meghal a zirci udvarházban.

Györffy György

A korona és kard viszálya

Endre megmaradt híveivel menekült, a mosoni kapunál azonban Béla serege utolérte. A csata hevében a király a földre zuhant, lovak és szekerek gázoltak át rajta. Béla emberei félholtan vitték a zirci udvarházba, ott lehelte ki lelkét.

Kristó Gyula

Új vonások III. Béla belpolitikájában

Egres, Zirc, Pilis, Szentgotthárd és Pásztó Béla alapításának köszönheti létét. Jobbára közvetlenül Franciaországból behívott szerzetesekkel népesítette be ezeket. 1183-ban oklevélben biztosította a magyarországi cisztercita kolostoroknak mindazokat a kiváltságokat, amelyeket Franciaországban élveztek.

Írásbeliség

A fran­ci­a­or­szági Limoges-ből való János, aki 1208–1218 között a zirci cisztercita kolos­tor apátja volt, tankönyvet írt a levél fogal­mazásáról, de dictamentjét Magyar­or­szágról tör­tént távozta után készítette, így alkotása nem képezi szerves részét a magyar­or­szági szellemi műveltségnek.

Stílusirányzatok

Az 1190 tája óta gótikus arcélt nyerő esz­ter­gomi műhelyen kívül a jobbára III. Béla korában létesült cisztercita monos­to­rok, Egres, Zirc, Szentgotthárd, Pilisszentkereszt, Pásztó képviselték a gótikus stí­lust.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

A mesterek többsége azonban osztrák-német volt. Közülük a tiroli Martin Wittwer szerzetes építész alkotta meg a győri karmelita templomot (1721–1729), ő tervezte a győri kálvária épületeit, a pannonhalmi apátság barokk épületszárnyait, a zirci cisztercita kolostort, meg a tihanyi apátsági templom homlokzatát és a már halála után elkészült pápai pálos templomot. Több nagy kolostor és kéttornyos templom épült az úgynevezett dunai osztrák barokk építőiskolához tartozó –, név szerint pontosan nem is azonosítható – mesterek tervei nyomán. Így a pesti pálos (utóbb egyetemi) templom (1722–1742), amelyet egy időben egyedül a kivitelező Mayerhoffer Andrásnak tulajdonítottak, azután a zirci cisztercita templom (1732–1750), a kalocsai székesegyház (1735–1754), valamint a nyitrai piarista templom (1742).

Irodalom