Zolta fejedelem

A Múltunk wikiből

Zaltasz vagy Solt vagy Zsolt vagy Zoltán

896–949
fejedelem (904? – 920 – 930 körül)
Wikipédia
Solt in Solt

Györffy György

Pannonia és Morvaország elfoglalása

II. Mojmir (Moimar) fejedelem további sorsa ismeretlen, de felmerült a gondolat, hogy Anonymus Ménmarót történetébe beleszőtt valamit Mojmiréból. A gesta szerint Ménmarót vesztes csata után megadta magát, és országát leányával együtt Árpád fiának, Zoltának engedte át. Ha „Marót”-ország máshol volt is, mint azt Anonymus helynevekből kikövetkeztette, Zolta pedig utódai korából ítélve még csak ekkortájt született, és mint trónörökös nem jöhet számításba, gondolhatunk bátyjára, Leventére mint Morvaország új urára, mert az egyik fő morva vár, Breclav–Lundenburg a Morva és Thaia összefolyásánál 1056-ban Laventenburch néven tűnik fel, s ezt a Levente névvel is magyarázzák.

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

A negyedik fiú, Zolta, szállását idéző Zolta falu a Duna Kalocsánál kiágazó hosszú mellékága, a Vajas közelében feküdt, valahol Apatintól keletre; északabbra, a Vajas rétségeiben Taskony helynév őrzi fia szállásának emlékét, ami egy Bodrog megyére kiterjedő Vajas-parti ingamozgásra mutat.


Anonymus korában az ország szó 'törzsi terület' jelentése már elhalványult, s amikor ő a hagyományból arról értesült, hogy Magyarország területén valaha országok voltak, ezeket honfoglalás előtti országokként értelmezte. Valójában a nála ducatus megjelöléssel szereplő országok: Ménmarót kazár lakosságú bihari dukátusa, amely azonos Zolta trónörökös országával, Gyalu erdélyi dukátusa, amely azonos Gyula törzsfő országával, Galád marosi dukátusa, amely azonos Ajtony törzsfő országával, Salán Tiszán inneni dukátusa, amely megfelel Ónd törzsfő országának, végül Zobor nyitrai országa, amely Hülek fiai, helyesebben Árpád fia Üllő foglalása révén vált másik dukátussá, egytől egyig X. századi „országok”, visszavetítve a honfoglalás előtti korba.


Az Árpád-fiak nevéből képzett helynevekből a következő utódlás rekonstruálható a bihari és a nyitrai dukátusban: amíg Biharban és a Nyírségben Szabolcs, s az Al-Dunánál az idősebb fiú, Tarhos országolt, addig öccse, Üllő (Jelech, Jelő, Hülek) Nyitrában rezideált. Szabolcs után Tarhos, az ő halála után Üllő kerülhetett Biharba. Itt a folyamatosság látszólag megszakad, mert Jutas dukátusi szereplésére biztos utalás nincs, és Árpád negyedik fia, Zolta helynévben csak Bihar nyírségi részén igazolható; vele egy időben viszont Tarhos fia Tevel csak a nyitrai dukátus Vágon túli részén. Zolta halála után valószínűleg Üllő fia Tas került a helyére, a Nyírségbe, és Zolta fia Taksony a Vágon túlra. Maguk a bihari, illetve Körös melléki és Nyitra-parti részek átmenetileg törzsfők uralma alá is juthattak.

Anonymus a dukátus birtokosairól rendelkezett némi hagyományokkal, de ezeket csak mint motívumokat érvényesítette regényes gestájában. Mivel az Árpád-házi királyok Zolta fiától, Taksonytól származnak, Zoltát tette meg Árpád trónörökösének, és vele indította a bihari dukátust.

Az erőviszonyok átrendeződése

Az augsburgi vereség a belső erőviszonyok átrendeződését vonta maga után. Azoknak, akik részt vettek a vállalkozásban, és akik támogatták az akciót, nemcsak azért kellett elbukniuk, mert felelősek voltak a vereségért, hanem elsősorban azért, mert katonai kiséretük elpusztult vagy jelentősen meggyöngült, és szükségképpen az intakt seregekkel rendelkező vezérek kezébe ment át a hatalom.

Úgy tűnik, Árpád négy fiának ága közül ekkor hanyatlott le kettő, Jutasé, akinek fia Fajsz volt, és Üllőé, akitől Tas fia Lél származott, viszont megmaradt és viszonylag megerősödött Tarhosé, akinek unokája, Tormás 948-ban ifjú volt, és főként Zoltáé, akinek fia, Taksony a királyi dinasztia alapítója lett.

Uralkodó osztály

Szent László felmenői között Árpád-fi Zolta ugyanúgy egyharmincketted részt képvisel, mint Madarász Henrik fia, I. Ottó császár, s ha csak az ismert vagy valószínűsíthető egyéb felmenőket vesszük sorra, akkor besenyő, örmény, bolgár, lengyel, cseh, elbai szláv, német, burgundi és görög főrangúakkal találkozunk. Kálmánban még kevesebb volt Árpád vére, mert apai ősei Lászlóéival azonosak, anyja pedig bizánci arisztokrata volt. De Európa korabeli uralkodóházait áttekintve ugyanilyen változatos összetételű ősfákat találunk; László és Kálmán – származásukat tekintve – bármely közép- vagy kelet-európai trónon ülhettek volna.

Szent László ősfája
Árpád nagyfejedelem   Madarász Henrik király   II. Rudolf burgundi király  
Zolta herceg   Ottó császár Adelhaid burgundi hercegnő  
Taksony nagyfejedelem besenyő hercegnő bizánci örmény „comes”? bolgár hercegnő? ? ? ? ? Meskó lengyel herceg Dubravka cseh hercegnő Dobremir elbai szláv herceg ? Hermann lotaringiai Pfalzgraf Helwig II. Ottó német császár Theophanu görög hercegnő
Mihály (Béla?) herceg bolgár hercegnő? ? ? Boleszló lengyel herceg Emnildis elbai szláv hercegnő Ehrenfried (Ezzo) rajnai Pfalzgraf Matild német hercegnő
Vazul herceg „Tatun nembeli” leány (Katun?) III. Meskó lengyel herceg Richeza német grófnő
Béla király Richeza (?) lengyel hercegnő
Szent László