Zombor gyula

A Múltunk wikiből
953
Zombor gyula, a magyarok második méltósága Bizáncba vonul, megkeresztelkedik, és Hierotheosz görög püspököt Magyarországra hozza téríteni.

Györffy György

A fejedelemség erősítése és a bizánci misszió

Fajsz az Árpád-házi hercegekkel látszólag kiegyezett a fejedelmi partvonalak és a hercegségek birtoklása felett: a pesti Duna-parton és Nyírségben Tas, a bodrogi Duna-parton és a Vág vidékén Taksony, a baranya-tolnai részeken pedig Tormás herceg váltotta szállásait. Ugyanakkor az egyeduralmat csorbította Zombor gyula és Bulcsú harka hatalma; az utóbbi a Rába, az előbbi a Maros és Bodrog vidékének ura volt. A várak építése velük szemben a fejedelmi hatalom erősítését is jelentette.

Régebben az a nézet uralkodott, hogy a megkeresztelkedett gyula Erdély ura volt, s így a püspök hatóterülete elsősorban Erdélyre terjedt ki. A nomád vezérek folyóparti szállásterületének változékonysága azonban valószínűsíti a krónikás hagyományt, mely szerint a Gyuláknak 1002 előtt csak két-három nemzedéke élt Erdélyben. A helynevek szerint ősük, Tétény – talán még mint a harka méltóság viselője – a Felső-Dunántúlon, fia, Harka (Harhadi) a Duna–Tisza közén, végül egyik unokája, Zombor gyula a Maros és Fehér-Körös, valamint a Bodrog mentén tartotta szállását. Mivel a bizánci kereszténység tárgyi emlékei főként a Tisza vidékén kerületek elő, a megkeresztelkedett és 955 után is buzgó keresztény gyula lakhelyét itt kell keresnünk. Zombor gyula kiszombori szállásán, egy hatkaréjos, bizánci jellegű körtemplom közelében éppenséggel Konsztantinosz Romanosz császár aranypénzei (959–963), a Bodrog melletti Mezőzombor közelében, a tokaji kincsben pedig 964-gyel záruló bizánci aranypénzlelet került elő, ami összhangban van azzal a bizánci adattal, hogy a gyula a császártól sok pénzt is kapott.

Hol volt a görög püspök székhelye?

Ha Hierotheosz Turkia püspöke lett, kérdéses, hogy székhelyét az őt behozó gyula vagy Turkia fejedelmének valamelyik udvarhelyén tartotta, avagy éppenséggel Pannonia régi püspöki székhelyét újította meg.

Korai bizánci építészeti emlékeket nemcsak Zombor gyula partvonalán (kiszombori kápolna, marosvári keresztelőtemplom) találunk, hanem Fajsz fejedelem Duna-balparti szakaszán is: Apostagon egy tizenkét karéjos görög templom állt a középkorban.

Az erőviszonyok átrendeződése

955-ben Zombor gyula volt Kelet-Magyarország leghatalmasabb ura. Uralmát a helynevekből és a bizánci emlékekből következtethetően a Maros-balparton (Kis-Zombortól Erdélyig, talán a Fehér-Körös (Gyulától Zomboróig?) és a Bodrog mentén (Mező-Zombortól Zboróig bírt partvonalakról kiindulva gyakorolta.

A „gyulá”-nak és családjának Erdélybe költözése azt jelentette, hogy emelkedett önállóságuk, az Árpádok számára pedig azt, hogy erősödött a Tiszán túl országló trónörökös hatalma. A Taksony uralmának végére tehető GézaSarolt házasság viszont a fejedelmi hatalom erősítésének kezdetét jelentette.

A Magyar Krónika egy igen archaikus részében Géza házasságáról szólván megemlíti, hogy Géza házasságát Béld vagy Belüd (Beliud) hozta létre, aki Kalán (Kulan) leányát bírta nőül. Kalán fivére pedig Kaján volt. Valószínű, hogy e Taksony és Zombor nemzedékénél alig fiatalabb testvérpár a Tisza-vidék nagy hatalmú vezérének, Ónd fia Etének leszármazottja volt, Anonymus ugyanis az Árpád-kori birtokviszonyokkal egyezően Csongrád megyében jelöli meg a Kalántól leszármazó úri nemzetség (a Kalán-, más néven Bor- vagy Bár-nem) szállásbirtokát, és itt bukkanunk a Kaján helynévre is. A Kalán, Kaján és Bár helynevek ismétlődése Hunyad megyében és a Bár-Kalán-nemzetség itteni birtoklása ugyanakkor arra mutat, hogy itt volt nyári szállásterületük, ahová a Tisza mellékéről a Fehér-Körös menti szállásváltó úton jutottak el.

A külpolitika átfordulása

957-ben a császár Szvjatoszlav orosz fejedelem anyját, Olgát ugyanúgy kiemelte a keresztelőmedencéből, mint egy évtizede Bulcsút, majd Zombor gyulát, s ezzel kezdetét vette Oroszország és a keleti egyház szoros kapcsolata.

István király egyénisége

István olyan apa és anya gyermeke volt, akiket akaratuk végrehajtásában, indulatuk kiélésében gátlások nem korlátoztak. Hiányozott belőlük az az intellektuális gátlás, amit a keresztény hit adhatott, és hiányzott az a természettől való adottság, amely a hívő lelkiállapotra alkalmassá tett. István e tekintetben nem szüleire ütött, hanem anyai nagybátyjára, a Konstantin császár által Sztephanosznak keresztelt gyulára, akiről feljegyezték, hogy igaz keresztény hittel telt el, és sok Istennek tetsző cselekedetet művelt.[1]

Központosító harcok

Anonymus azt állítja, hogy Ajtony a Maros és Temes mentén megszálló Galád úrnak volt a leszármazottja. Géza halála után tartományúri hatalmat épített ki: a Körösök vidékétől le az Al-Dunáig, a Tiszától Erdélyig és a Szörénységig terjedt országa. Központja Marosvár volt, ahol talán még Zombor gyula idejében felépült az a Keresztelő Szent János-templom, illetve -monostor, amely Csanád várának törökkori felvételén mint háromkaréjos centrális templom jelentkezik.

Lábjegyzet

  1. Emlékköny Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára I. 400