Zrínyi Ilona

A Múltunk wikiből

németül Helena Gräfin Zrinski, horvátul Jelena Zrinska

Ozaly, Horvátország, 1643 vagy 1652 – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.
a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja
Wikipédia
Jakobey Károly: Zrínyi Ilona
1666
március 1. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házassága Sárospatakon. (A lakodalom az ellenzéki politikusok találkozója.)
1682
június 15. Házasság Thököly Imre és I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona között.
1686
április 27. Negyvenhét napos hiábavaló ostrom után a császári csapatok elvonulnak a Zrínyi Ilona védte Munkács vára alól.
1687. tavaszán
a császári sereg ismét ostromzár alá veszi Munkács várát s benne Thököly Imre feleségét, Zrínyi Ilonát.
1688. január 14.
A császári seregtől ostromlott Munkács várát Zrínyi Ilona feladja Caraffa generálisnak. A várbeliek személyükre és birtokaikra nézve kegyelemben részesülnek, Zrínyi Ilonát Bécsbe internálják, a Rákóczi-árvák a király gyámsága alá kerülnek, vagyonukat megtartják. Thököly és fegyveres hívei továbbra sem nyernek amnesztiát.
1692. január 20.
A fogoly Heissler tábornokért kicserélt Zrínyi Ilona elindul Bécsből férjéhez.
1692. május 14.
Zrínyi Ilona a pozsareváci török táborban találkozik Thököly Imrével.
1703. február 18.
Törökországi száműzetésben meghal Zrínyi Ilona. előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre felesége.

Benczédi László

A szervezkedés második szakasza

Így és ilyen okok miatt került a szervezkedés 1669–1670. évi második szakaszának, illetve a belőle kinövő felkelés torlódó eseményeinek tengelyébe Báthori Zsófia fia, I. Rákóczi Ferenc, illetve az a kapcsolat, amely közte és apósa – tudniillik felesége, Zrínyi Ilona apja –, Zrínyi Péter között létesült.

Az új hatalmi központ kialakulása

Így 1680. február végén első ízben kereste fel Budáról török csausz az éppen Zrínyi Ilona zborói kastélyában vendégeskedő kuruc vezért a Porta további küzdelemre buzdító és támogatást érő üzenetével. Ugyanakkor, szinte napnyi pontossággal, Szelepcsényi prímás is arról értesítette a Szepesi Kamarát 1680. március 1-én: „Őfelsége kegyelmes szándéka az, hogy a jövőben egyedül Thökölyvel tárgyaljon, nem pedig az erdélyi fejedelemmel.”[1]

A felső-magyarországi kuruc fejedelemség

Ha 1681 a nagy horderejű döntések, a válaszút évének tekinthető a kuruc mozgalomban, a rá következő 1682. év minden bizonnyal a nagy sikerek esztendejeként jellemezhető Thököly és a függetlenségi háború történetében. Ennek az évnek három kiemelkedő eseménye emelte fel a 17. század végi kuruc küzdelmet történelmének csúcspontjára: Thököly Imre és az I. Rákóczi Ferenc 1676. évi halálával özvegyen maradt Zrínyi Ilona házassága Munkácson az év júniusában, Felső-Magyarország fővárosának, Kassának Thököly kezére kerülése 1682 július-augusztusában s végül az ifjú vezér felső-magyarországi fejedelemmé történő kinevezése a török által a füleki táborban 1682 szeptemberében. Ha a Zrínyi Ilonával kötött házassága a hatalmas Rákóczi-vagyont, a függetlenségi háborúk tovább folytatásának anyagi alapját biztosította a kuruc fővezér számára, Kassa bevétele a felső-magyarországi tizenhárom vármegye katonai és igazgatási apparátusát (az itteni főkapitányságot és a Szepesi Kamarát) juttatta a kezére, míg végül a felső-magyarországi fejedelmi rang a szükséges jogcímmel és külső biztosítékkal ruházta fel őt fejedelmi hatalmának kiépítéséhez.

A török háború kiújulása

Zrínyi Ilona egy 1681 novemberében kelt feljegyzéséből tudjuk, hogy Thököly távolabbi politikai terveiben megfordult annak gondolata is, hogy az ország egésze felett kivívott szuverenitás birtokában, a Habsburgok kiszorítása után, egykor „mink magyarok leszünk azok, akik [a török alól] felszabadítanánk a hazát”.[2]

A felkelés bukása

  • Az 1683. őszi visszavonulás nyomán, amikor Sobieski kelet felé előretörő csapatai elől Thököly a Tiszán átkelve Debrecenig hátrált, s mindenki azt találgatta, hogy a fejedelem merrefelé hagyja el az országot, előbb Thököly és Zrínyi Ilona családi hatalmának központjában, Munkácson lepleztek le veszedelmes összeesküvést, amely a császáriak kezére akarta átjátszani a várat, majd ennek felszámolása után a Sobieskivel kapcsolatban álló Homonnaiak ungvári várában alakult ki veszélyes ellenállási góc, amelyet Thököly csak hosszas ostrom után, 1684 júniusában tudott felszámolni.
  • Thököly Imre és az első kuruc felkelés sorsa 1685 októberében pecsételődött meg, amikor a Váradra látogató kuruc fejedelmet az ottani pasa elfogatta, és rabláncon szállíttatta Nándorfehérvárra. A háborús vereségei nyomán egyre szorultabb helyzetbe kerülő Porta Thökölyt tette meg sorozatos kudarcai bűnbakjává, s kiszolgáltatásával kívánt a Habsburgok kedvébe járni. Hiába látták be később tévedésüket, s kapta meg a selyemzsinórját Thököly elfogatásának értelmi szerzője, baklövésüket többé nem tudták jóvátenni: a kuruc seregek szétoszlottak, többségük immár Habsburg-zsoldban folytatva szolgálatát a török elleni harctereken. A maradék kurucság pedig részben a Munkács várába szorult Zrínyi Ilona oldalán, részben a temesi és al-dunai részeken újra hadat gyűjtő Thököly szavát követve, vívta tovább egyre kilátástalanabbá váló küzdelmét a minden fronton győzedelmes Habsburg-birodalmi és keresztény seregek ellen.
  • A „kuruc király” alakja egyszer került még néhány hétre az ország történetének előterébe: 1690 augusztusában, mintegy 20 ezer főnyi sereg élén, behatolt Erdély területére, Zernyestnél győzelmet aratott a császári seregeken, megérte az engesztelhetetlen vetélytárs, Teleki Mihály halálát, s az országgyűlésen Erdély fejedelmévé választatta magát. A kiszorítására küldött Habsburg-seregek elől azonban már 1690 októberében harc nélkül kihátrált a fejedelemségből, s az 1690-es években immár a Török Birodalom balkáni országaiban és tartományaiban élte tovább fogyó erővel és romló egészséggel a hontalan bujdosó tábori világát. Magánéletének nagy vigasztalására 1692-ben felesége, a császáriak fogságából kiváltott Zrínyi Ilona csatlakozott hozzá pozsareváci szállásán. Az 1699. évi karlócai béke után a Porta a kisázsiai Nikomédiában jelölt ki mindkettőjüknek állandó szállást. Itt halt meg Zrínyi Ilona 1703. február 18-án, a kuruc fejedelem pedig negyvennyolc éves korában, 1705. szeptember 13-án.

R. Várkonyi Ágnes

Főurak és köznemesek

I. Rákóczi Ferenc özvegye pedig többek között Sáros vármegye főispáni tisztségét is ellátja, s Munkács védelmével egész Európa borzongó csodálatát vívja ki.

Makkai László

Udvari iskola

Báthori Zsófia fia, I. Rákóczi Ferenc eleinte mint erdélyi trónkövetelő tartott udvart, de részvétele a Habsburg-ellenes felkelésben politikailag elszigetelte őt. Csak halála után, özvegyének, Zrínyi Ilonának Thökölyvel kötött, Gyöngyösi által megénekelt házasságával nyerték vissza a Rákóczi-várak, Sárospatak, Munkács, Tokaj országos jelentőségüket, akkor is mint az erdélyi fejedelemség ellenudvarai.

R. Várkonyi Ágnes

Hadseregek és haditervek

Mindazt a politikai lehetőséget, ami Thököly hatalmával veszendőbe ment, a Munkács várát még védő Zrínyi Ilona próbálta megmenteni. Munkács hadászatilag szinte bevehetetlen vár volt, a császári hadvezetőség gyors lerohanásra elegendő erőt nem vonultathatott fel ellene. Védelme katonailag mégis reménytelen vállalkozás lett volna. Hiszen a hatalmas erőfölénnyel rendelkező császári hadsereg tengerében a vár csak ideig-óráig tartható sziget. Valójában azonban diplomáciai hídfőállást védett itt a vár őrsége, dacolva Caprara, majd Caraffa ostromaival szemben. Innen indulnak majd követek a lengyel királyi udvarba, Franciaországba, a pápához, hogy Thökölyvel együtt Magyarországot mintegy államhatalmi szinten próbálják hozzákapcsolni a törököt kiűző európai szövetséghez.

Eszmék harca

Munkácson az önálló magyar politika utolsó hídfőállását védő Zrínyi Ilona felébreszti Európa rokonszenvét, de az érdeklődést beárnyékolja a szánalom és a különös helyzet szenzációja.

Dráma, próza, vers

Gyöngyösi István adós maradt a másfél évtizedes török háborút elbeszélő művel. Az utólag Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága címmel ellátott, kéziratban maradt elbeszélő költeményében megírta az 1682–1683-as évek eseményeit és a török kiűzését váró Magyarország súlyos helyzetét.

Lábjegyzetek

  1. Szelepcsényi György a Szepesi Kamarának, 1680. március 1. Országos Levéltár Kamarai levéltár E 214 Representationes, informationes et instantiae, rksz. 3249. — Ugyanaznap értesítette a Kamarát Szakmáry János is a török csausz zborói látogatásáról.
  2. Zrínyi Ilona memoriáléja, 1681. november 4. Országos Levéltár G szekció, Thököly-szabadságharc levéltár, XIII. fasc. 3.

Irodalom

Zrínyi Ilona életére, politikai szerepére, házasságára és kapcsolatára Thökölyvel, továbbá Munkács védelmére: Horváth Mihály, Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869); Köpeczi Béla—R. Várkonyi Ágnes, II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1976. 11–44); R. Várkonyi Ágnes, Zrínyi Ilona és a korabeli magyar politika (Thököly-emlékünnepség a fejedelem halálának 270. évfordulója alkalmából. Vaja, 1975). Thököly, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc kapcsolatára újabb alapvető feldolgozások: Köpeczi Béla, Döntés előtt. Az ifjú Rákóczi eszmei útja (Budapest, 1982); R. Várkonyi Ágnes, Kritika és emlékezet. Vázlat II. Rákóczi Ferenc Thököly-képeiről (A Thököly-felkelés és kora. Szerkesztette Benczédi László. Budapest, 1983. 215–255).