Zrínyi Péter

A Múltunk wikiből

horvátul Petar Zrinski

Verbovec, 1621. június 6. – Bécsújhely, 1671. április 30.
horvát bán, a Wesselényi-összeesküvés résztvevője
Wikipédia
Zrínyi Péter Widemann
1664
május 12. Zrínyi Péter e napon kelt levélben Habsburg-ellenes szövetség lehetőségéről tájékozódik XIV. Lajos francia királynál. Kitérő választ kap.
1666
március 1. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házassága Sárospatakon. (A lakodalom az ellenzéki politikusok találkozója.)
április 5. Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán politikai szövetséglevelet ír alá, melyhez július 28-án csatlakozik Nádasdy Ferenc országbíró is.
1670
január Zrínyi Péter követe a Portán 60 ezer tallér évi adó fizetése mellett felajánlja Magyarország meghódolását. Elutasító Választ kap.
március 12. Zrínyi Péter a földesúri terhek részleges eltörlésének ígéretével fölkelésre szólítja egyes birtokainak jobbágyait.
március 19. A bécsi udvari Titkos Tanács elhatározza a magyarországi ellenzéki mozgalom kíméletlen elfojtását.
április 13. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Bécsbe érkezik, hogy a király előtt ártatlanságukat bizonyítsák. (Április 17-én börtönbe vetik őket.)
szeptember 3. A király parancsára letartóztatják Nádasdy Ferenc országbírót és helytartót.
szeptember 18. Bécsben megkezdik a Wesselényi-összeesküvés fő vádlottainak hűtlenségi perét.
1671
április 30. Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet Bécsben kivégzik. Pozsonyban kivégzik Bónis Ferencet.
1864
Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című festménye.

R. Várkonyi Ágnes

A vezekényi csata és nemzetközi visszhangja

1650-ben Bihács parancsnoka betört Horvátországba. Végigpusztította a Kulpa vidékét, és több falu lakosságát rabszíjra fűzte. Visszavágásként Zrínyi Péter kapitány a károlyvárosi főkapitány, Frangepán Farkas biztatására horvát és magyar vitézekkel együtt Boszniába vonul, összecsap a török várőrségek egybegyűlt haderejével, és nagy zsákmánnyal, foglyok sokaságával tér haza.

Pálffy Pál nádor és az új magyar politika

Az 1649. évi országgyűlésen megválasztott energikus új nádor, Pálffy Pál politikai csoportját még az Esterházy Miklós körül felnövekedett császárhű főurak alkották: Nádasdy Ferenc udvari tanácsos, Zrínyi Miklós horvát bán és öccse, Péter, Batthyány Ádám, a Kanizsával szembeni végek főkapitánya, Forgách Ádám bányavidéki főkapitány és Wesselényi Ferenc felsőmagyarországi főkapitány.

„A század főnixe”

Mivel a császár Regensburgba indult, a kormányzást különleges testületre bízta, s itt Nádasdy képviseli a magyar ügyeket. Zrínyi helyett a horvát báni tisztséget öccse, Péter látja el.

A téli hadjárat

Az eszéki híd felégetésének hírét Zrínyi Péter személyesen vitte meg Regensburgba. Hamarosan egész Európa a török ellen készülő nagy háborúról beszélt.

Zrínyi száz napja

Zrínyi Péter felesége, Frangepán Katalin és valószínűleg egy külön bizalmi ember is tájékoztatja Franciaország velencei követét, de Bonsy beziers-i püspököt.

Benczédi László

A rendi szervezkedés kibontakozása

  • Először 1666. április elején Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán kötöttek szövetséget a Besztercebánya melletti stubnyai fürdőben, majd ez év július 28-án hitlevelet állított ki csatlakozásáról Nádasdy Ferenc országbíró is, aki kezdetben, mint láttuk, megértéssel fogadta a vasvári békét, de később csalódott benne. A hármójuk közötti szövetséglevelet ezek után 1666. december 19-én írták alá Bécsben. Az év utolsó napjaiban végül Zrínyi Péter és Nádasdy szövetkezése zárta a nagy politikai vállalkozást megalapozó egyezmények sorát.
  • A kibontakozó szervezkedés szervezeti központja Wesselényi halála után is a nádor murányi vára maradt, ahol a nádor özvegye, Széchy Mária és az ő bizalmi emberei, Nagy Ferenc, a Wesselényi-birtokok jószágkormányzója, valamint Bory Mihály, ekkor éppen korponai kapitány tartották kezükben a konspiráció szerteágazó szálait. E murányi csoport mindennapi életére a különböző adásvételi, hitel- és zálogügyletek, a folytonos pénzzavarok és a súlyos adósságok voltak jellemzőek, melyek egyrészt elmérgesítették a viszonyt – főként a Wesselényi-birtokok kiárusítása kapcsán – a közös politikára szövetkezett Nádasdy, Zrínyi, illetve Széchy Mária között, másrészt a szorongató anyagi gondok minden józan megfontolást elvető, azonnali politikai orvoslásra ösztönözték a murányi udvart. Ebből az adósságokban fuldokló, sivár anyagi háttérből – és részben Nádasdy egyéni becsvágyából is – hajtott ki a rendi szervezkedés első nagyobb akciója, az 1668. szeptemberi felkelés terve, az a vállalkozás, amelyet a korabeli források általában az „első vagy nádori összeesküvés” néven emlegetnek.

A szervezkedés második szakasza

Így és ilyen okok miatt került a szervezkedés 1669–1670. évi második szakaszának, illetve a belőle kinövő felkelés torlódó eseményeinek tengelyébe Báthori Zsófia fia, I. Rákóczi Ferenc, illetve az a kapcsolat, amely közte és apósa – tudniillik felesége, Zrínyi Ilona apja –, Zrínyi Péter között létesült. Ellentétben ugyanis konok és hajthatatlan anyjával, a fiatal, még kellően rugalmas I. Rákóczi Ferenc készséget mutatott a vallási engedékenységre, s a szemben álló felek közötti alkut – éveken át tartó meddő próbálkozások után – Zrínyi Péter végül sikerrel közvetítette. Így jött létre a nagy jelentőségű sárospataki egyezmény 1669 áprilisában, amelyben Rákóczi minden lényeges ponton teljesítette a kálvinista nemesek követeléseit: egyebek közt kötelezettséget vállalt, hogy a református templomoknak és iskoláknak visszafizeti az anyja által elvett jövedelmeket, a pataki főiskola segélyezését újra folyósítja, s a protestáns templomok látogatását nem akadályozza. Ezzel a megállapodással Rákóczi egy csapásra a felső-magyarországi ellenzéki mozgalom vezérévé lépett elő. Mindez pedig azért volt döntő lépés a szervezkedés történetében, mert a két fél közötti kibékülés a felső-magyarországi református nemesség politikai aktivitását és tapasztalatát a Rákóczi-ház anyagi .hatalmával és fejedelmi tekintélyével párosította össze, létrehozva ezzel az egy évvel később kitört felkelés politikai bázisát.

I. Rákóczi Ferenc és a reformátusok egyezsége vitathatatlan siker, jelentős eredmény volt, éspedig nemcsak a mozgalom, de az egész ország szempontjából, mintegy példát mutatva a vallási viszályok áthidalására. A Habsburg-ellenes szövetkezés szempontjából azonban ez az eredmény egyben újabb ellentétek, konfliktusok forrásává vált. A Zrínyi és Rákóczi körül folyó szervezkedés ugyanis gyanakvó bizalmatlanságot váltott ki az erdélyiekből, s szemben találta magát részben Nádasdy Ferenccel, részben a Thököly István körül tömörülő lutheránus irányzattal is, amely az éleződő hatalmi küzdelemben egyre inkább az erdélyi politikára orientálódott. Az 1668 nyarán jelentkező meghasonlás így a szervezkedés második szakaszában két szemben álló irányzat hatalmi harcává mélyült. Ebben a küzdelemben, amely különösen hevesen zajlott a bécsi udvar által összehívott eperjesi gyűlésen 1669 májusában, a törökkel szomszédos területi bázisról kifejlődött katolikus–református frakció volt a türelmetlenebb, harciasabb irányzat, míg az Alsó- és Felső-Magyarország viszonylag védettebb területeiről sarjadó evangélikus csoport – az Erdélyi Fejedelemséggel együttt – higgadtabb politikai magatartást tanúsított sokat ígérő külpolitikai változat is, amelynek legfőbb melengetője Zrínyi Péter volt. A bán vezérletével a szervezkedők ekkor azt remélték, hogy az 1669. május–júniusban zajló lengyel királyválasztáson a francia politika jelöltje, a pfalz-neuburgi herceg nyeri el a koronát, s ezzel az északi szomszéd ország közvetítésével újra kilátás nyílik a francia támogatás elnyerésére. A varsói királyválasztás kimenetele azonban nem igazolta a magyar politikusok számítását: a lengyel nemes, Wisniowiecki Mihály megválasztása a Habsburg-befolyás felülkerekedését segítette elő Lengyelországban. Ezzel az 1660-as évek végére kialakult európai egyensúlyi helyzet immár az utolsó, Európára nyíló ösvényt is járhatatlanná tette a magyar ellenzékiek számára.

Ilyen körülmények között a kedvezőtlen külpolitikai feltételek ismét a „jobb időkre való várást” tették volna ajánlatossá – ámde a mozgalom fősodrába került Zrínyi Péter nem volt a kivárás, a türelem embere. Az addig nagyjában pozitív szerepet játszó horvát bán, akiben a kiemelkedő katonai erények elkedvetlenítő emberi fogyatékosságokkal, az ítélőképesség hiányával, gyermeteg dicsekvési vággyal, erős befolyásolhatósággal és kiegyensúlyozatlansággal párosultak, látva az utak sorozatos elzáródását, egyre idegesebb lett, kapkodni, sőt Nádasdyval szemben (aki ellen kisebbrendűségi érzésből is táplálkozó heves gyűlölet fűtötte) maga is árulkodni kezdett, s magánsérelmeitől – tudniillik a bécsi udvar általi mellőztetésétől – is sarkallva, rövid fél év alatt a meggondolatlan lépések egész sorozatát követte el. Ezek csúcsosodtak mintegy abban, hogy – miután a Porta 1669 szeptemberében Kandia elfoglalásával győzelmesen befejezte velencei háborúját, s ezzel hadereje másutt is bevethetővé vált – Zrínyi végül is feladta addigi tartózkodását a török szövetséggel szemben, s a Portára beküldött embere útján a szultán fegyveres támogatását kérte a Habsburg-ellenes felkelés megindításához. A török főemberek válaszát alaposan félreértve, és támogatásukra alaptalanul számítva, így adta ki 1670 márciusában sógorával, Frangepán Ferenccel együtt horvátországi felkelésre szólító felhívását.

Az 1670. tavaszi nemesi felkelés

Ilyen előzmények után tört ki a felső-magyarországi felkelés 1670. április 9-én Zrínyi Péter hadba szólító üzenetére.

A rendi mozgalom bukása és megtorlása

A teljes cikk.

Az abszolutizmus kiépítésének feltételei Közép-Kelet-Európában

Kérdés mármost, hogy az abszolutizmus kialakulásának e hosszan elnyúló folyamatában milyen fejlődési fokon állt az osztrák Habsburgok dunai monarchiája abban a történelmi „pillanatban”, amikor a Zrínyi PéterI. Rákóczi Ferenc-féle felkelés elfojtásával korlátlannak tűnő cselekvési szabadságot kapott Magyarországon?

Az új hatalmi központ kialakulása

Thököly Imre abban a pillanatban került a függetlenségi háború élére, amikor a kuruc mozgalomnak mindenekelőtt a Habsburg-politika változásával, a bécsi udvar új, ezúttal „békés” kihívásával kellett szembenéznie. Zrínyi Péterék lefejezése, a prédikátorok gályára küldése, de mindenekelőtt a kuruc felkelés mintegy nyolcéves véráldozata árán az abszolutizmus „gyötrelmes felülvizsgálatra” kényszerült.

A török háború kiújulása

Láthattuk korábban, milyen kiválóságai juttatták Thökölyt olyan vetélytársakkal szemben, mint Apafi Mihály, Teleki Mihály vagy Wesselényi Pál, a magyarországi mozgalmak élére 1678 után. Ámde azt sem tekinthetjük véletlennek, hogy amikor a török támadása következtében Magyarország 1683-ban úgyszólván az európai politika élvonalába került, a „kuruc király” fentebb számba vett erénye, enyhén szólva, elégtelennek bizonyultak, ha ugyan nem fordultak egyenesen visszájukra. Egyet kell értenünk életrajzírójával, Angyal Dáviddal, amikor megállapítja róla: A politikában éppúgy, mint a harctéren csak a „kis háborúnak” volt mestere.[1] Állandó diplomáciai apparátus híján, pusztán alkalmi követek vagy egyes őt támogató kereskedők tájékoztatásaira, tehát meglehetősen szegényes információs alapra támaszkodva, az európai nagypolitika igazi mozgatórugóiba soha nem volt betekintése. Ehhez mérten viszont aránytalanul nagy ambíciókat táplált, anélkül, hogy fiatalos lendületében a roppant veszélyeket igazában érzékelte volna: a jelek szerint azzal áltatta magát, hogy a hazánk területén osztozkodó két birodalom közötti gigászi mérkőzésből, mint törpe harmadik, ő kerülhet ki nyertes félként. Ebben a vonatkozásban találónak érezhetjük, amit Teleki Mihály jegyzett fel vele kapcsolatban még 1680 tavaszán. Eszerint, mint írta, „Gróf uramat” „szegény Zrínyi Péter fantáziája” bántja, aki tudniillik azzal kérkedett az 1669. évi eperjesi gyűlésen, hogy mind a két császár üstökét a kezében tartja. De, folytatta, ő (mármint Teleki) megmondta a szegény horvát bánnak is: „az egyike kopasz szokott lenni, annak az üstökét nem foghatja, a másikának nagy a haja, nem fér a markában, s úgy jár, mint aki a konc árnyékához kapott volt, ám rajta is telék”.[2] Nos, ha Thökölyt további sorsa megkímélte is apósa véres tragédiájától, Teleki jövendölése a lényeget tekintve beteljesült rajta: a „kuruc király” sem kerülhette el politikájának feltartóztathatatlan bukását.

Földbirtokmegoszlás

1670 után Zrínyi Péter konfiskált birtokai kamarai kezelésbe kerülnek, majd Zrínyi Miklós csak időlegesen kamarai kezelésbe vett uradalmait később Zrínyi Ádám bérletbe adja, halála után pedig ez is a kincstárra száll.

A majorsági gazdálkodás változásai

A Hegyalján az 1670. évi termés java nemesi szőlőbirtokon termett: Szuhay szőlője 169, Keczer Andrásé 187, Keczer Menyhérté 135,5, Bónisé és Ispáné egyaránt 52 hordó borral fizetett. Zrínyi Péternek 43, Nádasdynak 32 hordót termő szőlője volt itt.

R. Várkonyi Ágnes

Bérletek és vállalkozások kincstári támogatással

Legjellemzőbb a Zrínyi fivérek és az udvari arisztokrácia harca az adriai-tengeri kereskedelem miatt. 1648-ban Zrínyi Miklós még kereskedelmi megállapodást kötött Carlo Miglióval, 1649-ben császári pátens hirdeti ki, hogy a tengeri kereskedelem állami monopólium. Előnyeit a Triesztbe vezető út mentén fekvő birtokok urai s a károlyvárosi császári kapitányok élvezhetik. A korlátozást semmisnek tekintő Frangepánok és Zrínyiek ellen az Udvari Kamara szakértői 1651–1652-ben katonai megtorlást követeltek. A trieszti kikötő forgalmában érdekelt Porcia herceg azt javasolta, hogy Zrínyi Miklós kereskedelmi faktorait fogják el, Zrínyi Pétert pedig csukják börtönbe. A szakadatlan kereskedelmi küzdelemben új fordulat csak a nagy rivális, Porcia halála (1665) után következett be. 1668-ban Zrínyi Péternek sikerül ugyan császári jogosítványt váltani a velencei kereskedelem monopóliumára, de azonnal beleütközik a trieszti kikötői forgalom hasznára is számító Orientalische Handels-Compagnie érdekeibe.

Főurak és köznemesek

Bornemisza Anna társuralkodó, Széchy Mária – amint láttuk – tényező az országos politikai mozgalomban, Zrínyi Péter leánya, Petronella, a zágrábi apácakolostor főnökasszonya széles körű hitelügyleteket bonyolít le. I. Rákóczi Ferenc özvegye pedig többek között Sáros vármegye főispáni tisztségét is ellátja, s Munkács védelmével egész Európa borzongó csodálatát vívja ki.

Makkai László

Az együtt élő népek nyelvfejlődése

A 17. században azonban a horvát irodalmi nyelv a dubrovniki és dalmáciai területen, az úgynevezett ča dialektust használó horvátok körében emelkedett a legmagasabb szintre, nem utolsósorban egy tematikában és formakincsben gazdag világi irodalom létrehozásával, amelynek Palmotić és Gundulić voltak kiemelkedő képviselői. Bár ez a terület már a 15. században elszakadt a Horvát Királyságtól, irodalma nemcsak a korábbi történelmi kapcsolatok emlékét ápolta híven, hanem eszmei és nyelvi hatást is gyakorolt a Habsburg-uralom alatt élő horvátok kultúrájára, elsősorban világi tematikájú irodalmára. Zrínyi Péter például a dubrovniki irodalom nyelvére fordította bátyja művét, a magyar-horvát bajtársiasságot dicsőítő Szigeti veszedelmet.

Udvari iskola

A királyi Magyarországon az Esterházyakkal szinte egyenrangú udvartartó mágnások voltak a Batthyányak, Ferenc és katolizáló fia, Ádám, a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter, valamint a Forgách család tagjai, főleg a két kassai főkapitány, Miklós és Ádám, továbbá a Nádasdyak, Ferenc, Pál és az ifjabb, ugyancsak katolizált Ferenc, nagyapa, apa és fia, a Pálffyak közül pedig főleg Pál, a nádor. Ők honosították meg a barokk stílust Magyarországon, egyelőre idegen mesterekkel, de mint megrendelők elsőrangú műértést tanúsítva.

R. Várkonyi Ágnes

Eszmék harca

Zrínyi Auróra, Zrínyi Péter lánya, a klagenfurti kolostor énekkarának vezényli a győzelmi hálaénekeket.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Rákóczit a prágai egyetemre irányította a gyámi teendőket ellátó Kollonich, Zrínyi János, Péter fia ugyancsak a prágai egyetemen tanult.

Vallások és világnézetek

A katolikus hitélet tömegéneklést szorgalmazó korszakának ugyancsak korát megelőző alakja a különleges zenei és karvezetői képességével kimagasló Zrínyi Auróra Veronika. Apja kivégzésének és családja csaknem teljes kiirtásának megrázkódtatását gyermekként átélve, a klagenfurti apácakolostorba kényszerítve, a törökön aratott győzelmeket és a magyar politikai élet eseményeit ünneplő egyházi kórus élén találta meg az új harmóniát az elveszett helyett.

Lábjegyzetek

  1. Angyal Dávid, Késmárki Thököly Imre, 1657–1705. II. Budapest, 1889. 59.
  2. Teleki Mihály (Naláczy Istvánnak?), 1680. március 31. Országos Levéltár P 1238 Teleki Mihály-gyűjtemény 5. doboz.

Irodalom

A szervezkedés alapvető iratkiadásai (Zrínyi és Frangepán perirataival, továbbá egykori követjelentésekkel stb.): Fr. Rački, Acta coniurationem bani Petri a Zrinio et comitis Fr. Frangepani illustrantia (Zagreb, 1873), valamint Gremonville bécsi francia követ jelentéseivel: V. Bogišić, Acta coniurationem Petri a Zrinio et Francisci de Frankopan, neo non Francisci Nádasdy illustrantia, 1663–1671. (Zagreb, 1888).

A szervezkedésen belül folyó pártküzdelmekre a Teleki Mihály levelezése, 1656–1679. IV. kötetén kívül fontos részleteket tartalmaz Nagy Ferenc Lőcsén felvett, 1670. szeptember 14-i vallomása is: Haus-, Hof- und Staatsarchiv Hung. Specialia, fasc. 322/D. fol. 89–116. — Ugyanez a vallomás ismerteti az összeesküvőknek az 1669. május-júniusi lengyel királyválasztáshoz fűzött, ámde teljesületlen reményeit. Zrínyi Péter jellemzéséhez s Nádasdyval szemben érzett kisebbrendűségi érzéséhez ugyancsak ez a vallomás nyújt támpontokat. — Zrínyi Péter portai behódolására: Pauler Gyula, Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664–1671. I (Budapest, 1876. 276–280, 312–340); ugyanő, Zrínyi Péter (Századok 1876); ugyanő, Zrínyi Péter alkudozása a Portával (Hadtörténeti Közlemények 1891; Trócsányi Zsolt, Teleki Mihály (Budapest, 1972. 78–83).