Zsámbék

A Múltunk wikiből

németül Schambeck

város Pest megyében a pilisvörösvári kistérségben
Wikipédia
HUN Zsámbék COA.jpg

Kristó Gyula

Stílusirányzatok

  • A drága kőfaragó munka gazdagsága emeli ki Ják, Lébény, Zsámbék és Türje templomát.
  • Az osztrák példákat követő és számos korai gótikus elemet felvonultató műhely az 1220-as évek­től kezdve hosszú évtizedeken át számos épületet emelt Magyarországon. Ez a műhely kezdte el 1223 után az óbudai királyi palotát, dolgozott az Ajnard-fiak 1258 előtt befe­jezett zsámbéki pre­mont­rei monostortemplomán, továbbá Veszprémben, ahol újjáépítette a Szent György, és fel­é­pí­tette a Gizella-kápolnát.

Sinkovics István

Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár.

Elsőként, június elején Arszlán budai pasa fogta ostrom alá Palotát, de a védők Thury György vezetésével ellenálltak. A pasa kudarcát ezután komoly veszteségek súlyosbították; Eck von Salm győri főkapitány csapatai a dunántúli felkelőkkel visszafoglalták Veszprémet és Tatát; majd kisebb várak: Vitány, Gesztes, Csókakő és Zsámbék felszabadításával csaknem Esztergomig hatoltak.

Esztergom megvétele és a gyurgyevói győzelem

1595 júniusának végén mintegy 60&ndsh;80 ezer fős királyi sereg élén Mansfeld generális átkelt a Dunán. Július 1-én körülzárta Esztergomot, és töretni kezdte a vár falait. A törökök a várost feladták, de a Vízivárost és a várat szívósan védték. Az ostromot különösen az átellenben levő Párkány török őrsége zavarta, míg csak Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc csapataikkal át nem keltek a Dunán, és a palánkvárat be nem vették. A szultáni hadsereg Havasalföld ellen készült, és nem tudott Magyarországra jönni. A budai pasa megkísérelte Esztergom felmentését, de Mansfeld nagy csatában megverte, és egész felszerelését zsákmányul ejtette. Nem sokkal később azonban vérhasban meghalt, és a fővezérséget újból Mátyás főherceg vette át. Az ostrom annyira előrehaladt, hogy a török őrség szeptember 3-án megadta magát. Nem sokkal ezután Pálffy Miklós vezetésével visszafoglalták Visegrádot, mire a budai pasa felgyújtotta Vörösvárt, Zsámbékot és néhány kisebb palánkot.

R. Várkonyi Ágnes

Kemény János fejedelemsége és a furcsa hadjárat

Montecuccolinak 1661 júliusában azonnal indulnia kell Erdélybe, ezzel Wesselényi feladata semmissé válik, Zrínyit pedig szigorúan utasítják: hagyja abba Zrínyi-Újvár építését, a félig fölhúzott falakat rombolja le. Zrínyi és Montecuccoli egyaránt tiltakoznak a Haditanács látszólag esztelen parancsai ellen. Zrínyi megtagadja az engedelmességet, elsorolja érveit, majd leszögezi: „készségesen állok utolsó csepp véremig a kereszténység szolgálatába … Akik pedig üres félelemből magamra hagynának ebben a hasznos munkában, sőt akadályoznának, azokat az Isten ítélőszéke és rettenetes ítélete elé idézem”.[1] Montecuccoli pedig azért tiltakozott az új parancs ellen, mert jól látta, hogy az egyetlen ütőképes hadsereg elpusztul, hiszen erre a hosszú útra előre kellett volna gondoskodni ellátásáról. Július végén mégis elindult, és Felső-Magyarországon át nagy kerülővel augusztus közepére érkezett meg Tokajhoz.

Kemény János néhány ezer főnyi hadával nagy várakozással vonult Montecuccoli hadserege elé. Augusztus végén a Szilágyságban, Goroszlónál megegyezett a két sereg, és néhány napos pihenő után, a török elleni döntő ütközet reményében mindenfelől sereglő erdélyi és magyarországi csapatokkal állandóan növekedve, de nagy élelmezési gondokkal küzdve vonult be Kolozsvárra. Eközben a Dunántúlon Batthyány és De Souches tábornok elfoglalta Vált, Zsámbékot, Ercsit, Zrínyi pedig mélyen becsapott a török területre.

Parasztkereskedelem, parasztipar

Az alföldi mezővárosok pénzjövedelme főként marhakereskedelemből származik. A tenyésztési viszonyok nehézségeit az 1660–1670-es években úgy igyekeznek áthidalni, hogy az átmenő forgalomba is bekapcsolódnak. Emellett nagy hasznuk van a gabona- és boreladásból. A város szükségleteit messze meghaladó mennyiségű bort és gabonát a kisebb alföldi helységek gazdáitól veszik, amint azt az 1650–1660-as években 1–3 ezer forint értékű földvári, jászberényi, zsámbéki, csongrádi vásárlásaik igazolják. Sőt előfordul később is, hogy Baranyába, a Tiszántúlra küldik embereiket „búzakeresni”.

A végvári katonaság végnapjai

Sem a vármegye, sem az államhatalom nem tűrt adómentes körzeteket az ország közepén, a védett belső területekké vált vidékekre pedig főurak, nemesek, császári tisztek tartottak igényt. Így került a Kővár-vidék a Teleki család birtokába, és így jutott sok száz helység – az 1690-es évek elején még katonai szolgálata miatt adómentes Zsámbék példájára – néhány év leforgása alatt földesúri hatalom alá.

Lábjegyzet

  1. Zrínyi levele a Haditanácsnak, Légrád, 1661. július 5. Zrínyi Miklós összes művei. II. Sajtó alá rendezte Csapodi CsabaKlaniczay Tibor. Budapest, 1958. 307.

Irodalom

A zsámbéki példa: Kosáry Domokos, Pest megye a kuruckorban (Pest megye múltjából. Budapest, 1965. 18).