Zsolna

A Múltunk wikiből

szlovákul Žilina, németül Sillein

város Szlovákiában
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1610
március 28. Evangélikus egyházi zsinat Zsolnán. (Három szuperintendenciát szervez a szlovák anyanyelvűek számára, a német és a magyar hívek részére egy-egy inspektorátust.)
1707
Zsolnán megjelenik Krmann Dániel zászlószentelési beszéde: Actus inaugurationis vexillorum.
1883. november 1.
Megnyitják a vágvölgyi vasút TrencsénZsolna szakaszát.

Zimányi Vera

Magyarországi bányatermékek az európai piacon

A szállítás másik iránya Zsolnán keresztül Teschenbe, Boroszlóba, Lipcsébe, innen a Fuggerek hohenkircheni rézolvasztójába vezetett; az itt feldolgozott rézzel látták el Majna-Frankfurtot, Kölnt, Nürnberget. Boroszlóból azonban tovább, észak felé is vitték: az Odera-Stettin, illetve még gyakrabban a PoznanTorunGdansk vonalon, s onnan Antwerpenbe, mely az 1570-es évekig a magyarországi réz legnagyobb nemzetközi piaca volt. Itt a réz egyik legfőbb vásárlója a portugál király volt, aki gyarmataira évi 5–6 ezer mázsát szállított. A réz észak felé nemcsak Boroszlón, hanem Krakkón keresztül is eljutott Gdanskba.

A külkereskedelmi forgalom föllendülése

6. táblázat

A magyarországi szövetimport összetétele 16. századi vámjegyzékek alapján végben (illetve bálában)
Szövetféleség Végenkénti vámkivetés (dénár) Zsolna, 1530 Nyugat-Magyarország, 1542 Kassa, 1555 Vác Buda, 1571 Bártfa, 1577–1591 között 7 év átlaga Lőcse, 1583–1589 között 7 év átlaga Eperjes, 1583–1589 között 6 év átlaga Kassa, 1585 Kassa, Lőcse, Eperjes együttes behozatala, 1597
1558–1559 1560–1561 1563–1564
Első- és másodrendű luxusszövetek (selymek) 400–150 20 . 5 - - - - 0,5 6 4 27 70
Harmadrendű selymek (taffota) 100 - - - - - - - - 8 5 15 55
Nyugat-európai posztók
stamer és purpian 100 52 . 9 - - 18 46 2 3 1 41 45
londis 100–40 66 . 26 - - - - 12 3 6 27 56
Karasia 50–30 - . 1054 90 750 520 1128 50 51 65 485 1048
Közepes olasz (Bergaman) 50 - . - 18 - 22 1 - - - - -
Másodrendű alsó-rajnai (aacheni) 50 3 bála + 15 vég 1 bála - - - - - - - - - -
Délnémet (nürnbergi) 50–25 100 2763 726 - 570 246 217 5 - - - -
Hesseni–szász 25 2 6496 36 - - - - - - - - -
Sziléziai 25-3 982 6957 3600 3000 1015 1309 805 315 265 1521 1554
Cseh-morva 20–10 925 118 1800 2700 1974 1519 - 42 13 186 929
Lengyel 10 - . 208 - - - - - - - - -
„Nouvelle draperie”
vegyes alapanyagú szövetek 100–20 - . 2 - - 2 - - 118 43 27 149
Összesen - 2237 9284 9141 5508 7020 3797 4220 874,5 546 402 2329 3906

7. táblázat

A magyarországi szövetimport összetétele 16. századi vámjegyzékek alapján százalékban
Szövetféleség Zsolna, 1530 Nyugat-Magyarország, 1542 Kassa, 1555 Vác Buda, 1571 Bártfa, 1577–1591 között 7 év átlaga Lőcse, 1583–1589 között 7 év átlaga Eperjes, 1583–1589 között 6 év átlaga Kassa, 1585 Kassa, Lőcse, Eperjes együttes behozatala, 1597
1558–1559 1560–1561 1563–1564
Első- és másodrendű luxusszövetek (selymek) 0,89 . 0,05 - - - - 0,05 1,10 1,00 1,16 1,79
Harmadrendű selymek (taffota) . - - - - - - - 1,46 1,24 0,64 1,41
Nyugat-európai posztók
stamet és purpian 2,33 . 0,10 - - 0,47 1,09 0,23 0,55 0,25 1,76 1,15
londis 2,95 . 0,28 - - - - 1,37 0,55 1,49 1,16 1,43
Karasia - . 11,53 1,63 10,68 13,70 26,73 5,72 9,34 16,16 20,82 26,83
Közepes olasz (Bergaman) - . - 0,33 - 0,58 0.02 - - - - -
Másodrendű alsó-rajnai (aacheni) 4,02 0,27 - - - - - - - - - -
Délnémet (nürnbergi) 4,47 29,76 7,95 - 8,12 6,48 5,14 0,57 - - - -
Hesseni-szász 0,09 69,97 0,39 - - - - - - - - -
Sziléziai 43,90 76,11 65,36 42,74 26,73 31,02 92,10 57,70 65,92 65,31 37,79
Cseh-morva 41,35 1,29 32,68 38,46 51,99 36,00 - 7,69 3,23 7,99 23,78
Lengyel - . 2,28 - - - - - - - - -
„Nouvelle draperie”
vegyes alapanyagú szövetek - . 0,02 - - 0,05 - - 21,61 10,70 1,16 3,82
Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00

Az agrárkonjunktúra hatása a mezővárosok fejlődésére

Az 1598. évi dicális összeírás pedig olyan kisebb mezővárosokban, mint Csepreg (Sopron vármegye) 328 házat sorolt fel, Bazinban (Pozsony vármegye) 353-at, Szencen (Pozsony vármegye) 343-at, Göncön (Abaúj vármegye) 443-at, de még Fehérgyarmaton (Szatmár vármegye) is 209, Szinérváralján (Zemplén vármegye) 208, Nagykárolyban (Szatmár vármegye) 276, Beckón (Trencsén vármegye) 218 és Zsolnán (Trencsén vármegye) 260 adófizető házat tüntetett fel, tehát ezek népessége is legkevesebb 1500–2000 – 2500 fő kellett hogy legyen.

R. Várkonyi Ágnes

Népesedési válságok és változások

Másutt, mint például Zsolnán, Besztercebányán, Pozsonyban, a németek mellett a szlovákok száma is megnövekszik.

Bányavállalatok és uradalmak üzemei

A besztercei rézbányavállalat uradalmait 1670-ben a likavai, zsolna-lietavai uradalmak növelik meg, 1673 után pedig Jánoky Gáspár nagyréti és nagyócsai birtoka, még később a Radvánszkyak radványi birtoka kerül elkobzás útján a besztercebányai bányakamara fennhatósága alá.

Kézművesek és kereskedőpolgárok

Kőszegen, Pozsonyban, Modoron, Zsolnán, Trencsén és Nyitra vármegyében, sőt még a szász városokban is, ahol szívósan éltek a régi posztómíves mesterségek, egyre inkább csak olcsó abaposztót készítettek, árujuk a környékbeli jobbágyság körében kelt el. A nagyobb pénzbefektetést és bonyolultabb technikai felkészültséget igénylő finomposztó-készítés ritkaságszámba ment.

Makkai László

Nyomdák és könyvtárak

1636-ban a szlovák evangélikusok számára alapították Szencen a később Trencsénbe, majd Zsolnára vitt nyomdát.

Udvari iskola

Thurzó György maga is verselt, nagyszerű könyvtárat gyűjtött össze, bensőséges kapcsolatokat tartott fenn manierista értelmiségi kortársaival, arisztokratákkal éppen úgy, mint városi polgárokkal. 1610-ben a zsolnai zsinaton, mint egyháza legfőbb embere, létrehozta a három alsó-magyarországi, egy dunántúli és egy felső-magyarországi egyházkerületből álló lutheri egyházszervezetet, három szlovák, egy magyar, egy német püspökkel és két német segédpüspökkel az élén.

Ember Győző

A közlekedés javítása

Nagyszabású terv volt a Sziléziát Magyarországgal összekötő TeschenZsolnaRózsahegy-vonalon haladó út általános javítása, de nem valósult meg.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

A városok második szintjét azok a központok alkotják, amelyeknek egész vonzásterülete 50–100 ezer főre terjedt ki, tiszta körzetük népessége meghaladta a 20 ezer (a régión túlnyúló kereskedelmet folytató központoknál a 10 ezer) főnyi népességet, és piacközponti funkciójuk mellett valamilyen egyéb központi szerepkört is betöltöttek. Ezek közé sorolható a regionális és a régión túlnyúló kereskedelmi szerepkört egyaránt betöltő Eger, Vác, Nyíregyháza, Losonc, Versec, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Földvár, Körmend, Nagyszombat, Rimaszombat, Nyitra, Sátoraljaújhely, Besztercebánya, Pápa, Sassin és Nagyszeben; a csak piackörzeti központok: Eperjes, Máramarossziget, Zombor, Esztergom, Homonna, Újvidék, Bártfa, Huszt és Keszthely; valamint az elsősorban régión túlnyúló piacközponti funkciót betöltő Gyöngyös, Nagykároly, Zsolna, Csakova, Gyula, Komárom, Lugos, Kecskemét, Vágújhely, Nagyszentmiklós, Galgóc, Érsekújvár, Kézsmárk és Eszék.

Katus László

A munkaerőhelyzet és a foglalkoztatottság

A számottevő ipari múlttal rendelkező Északi-Felvidéken is ilyen nehézségekkel kellett megküzdenie 1890 táján a Zsolnán posztógyárat alapító külföldi vállalkozónak: „A munkások betanítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik, miután azok a műveltség igen alacsony fokán állnak, a gépekkel való bánást csak nehezen sajátítják el és egy szabályozott iparvállalatnál okvetlenül megkívánt pontosság és rendszeretetnek majdnem teljes hiányán vannak, igen gyakran a munkától elmaradnak és másokkal pótlandók, kikkel a betanítás procedúráját ismét elölről kell kezdeni.”[1]

Az egyes iparágak fejlődése

A modern posztógyárak az ipar ősi fészkeiben, a Felvidéken és az erdélyi szász városokban létesültek. Legjelentősebb volt közülük a zsolnai (1891), a csacai (1905), a trencséni (1908), a késmárki (1908), a losonci (1911) posztógyár, valamint az 1909-ben létesült soproni szőnyegszövőgyár.

Hanák Péter

Népességnövekedés, vándorlás, városiasodás

Az urbanizáció eredményességét tekintve a főváros és környéke után azok a szabad királyi városok következtek, amelyek forgalmi és közigazgatási központ szerepüket össze tudták kapcsolni a modern iparosodással. Sorrendben: Fiume, Miskolc, Nagyvárad, Győr, Kolozsvár, Pécs, Kassa, Temesvár. Mellettük szembetűnő volt néhány korábbi kisváros – Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa, Szolnok – forgalmi-közigazgatási központtá válása, és az új iparvidékek – Salgótarján, Ózd, Diósgyőr, Resica, Petrozsény, Vajdahunyad, Zólyom, Zsolna – kiemelkedése.

Siklós András

Szlovákia

Šrobár vezetésével Zsolnán december 10-től szlovák minisztérium működött, mely később, február 11-én Pozsonyba tette át székhelyét. Šrobár azzal a feladattal érkezett, hogy az állami életet a csehszlovák kormány megbízottjaként megszervezze, és „rendet teremtsen”. A teljhatalommal felruházott minisztérium munkájában a szociáldemokraták (Emanuel Lehocký) is részt vettek. Šrobár egyik első intézkedése a tanácsok és a nemzeti bizottságok feloszlatása volt.

Lábjegyzet

  1. Magyar Országos Levéltár, Budapest, Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltára. K 231. 1893–2–44384.